A Facebook anyavállalata, a Meta kiadta az AudioCraft nevű nyílt forráskódú generatív mesterséges intelligencia rendszert, amely a felhasználói inputok alapján zenét és hangot hoz létre.
Vita folyik az AudioCraft súlyok licenceléséről, és arról, hogy a nem kereskedelmi licenc korlátozza-e a kereskedelmi felhasználást.
A vita az adatok tulajdonjogának, a magánélet védelmének és a mesterséges intelligencia által generált tartalmak hitelességének kérdései körül forog.
Egyes felhasználók szkeptikusak és aggodalmukat fejezik ki a generatív mesterséges intelligencia technológia lehetséges visszaéléseivel és annak a médiamanipulációra, a bizalomra és a zeneiparra gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Kritika hangzik el a generált zene minőségével kapcsolatban, míg mások a mesterséges intelligencia által generált zene lehetőségeit és korlátait vitatják meg.
Összességében a vélemények megoszlanak a mesterséges intelligencia kreatív célokra való felhasználásának lehetőségeit és kihívásait illetően.
Az összefoglaló a különböző cenzúrázatlan gépi tanulási modellek elérhetőségét és jellemzőit tárgyalja: Llama 2 7B, Nous Hermes Llama 2 13B és Wizard Vicuna 13B.
Példakimenetekkel mutatja be a modellek cenzúrázott és nem cenzúrázott változatai közötti különbségeket különböző filmekkel, főzéssel, vallási irodalommal, orvosi információkkal és általános információkkal kapcsolatos kérésekre adott válaszok esetén.
Az összefoglaló megemlíti, hogy Eric Hartford egy népszerű blogbejegyzés szerzője a cenzúrázatlan modellekről.
A cenzorálatlan modellek használatának lehetséges kockázataival kapcsolatban van egy nyilatkozat.
A Meta kiadta a Llama 2 mesterséges intelligenciamodellt, ami vitát váltott ki a Hacker News-on.
A felhasználók megvitatják a mesterséges intelligencia modellekben található cenzúrát és elfogultságokat.
Vita folyik arról, hogy milyen kompromisszumokat kell kötni a mesterséges intelligencia modellek cenzúrázott és cenzúrázatlan változatainak használata között.
A résztvevők a finomhangolt nyelvi modellek korlátait és lehetséges veszélyeit vizsgálják.
A cenzúrázott modellekből helyes válaszok nyerése nehéznek bizonyul.
A mesterséges intelligencia közösségében átláthatóságra és nyílt megközelítésre van szükség.
A beszélgetés olyan témákat érint, mint Isten definíciója és az OpenAI ChatGPT modelljével kapcsolatos tapasztalatok.
Az új szoftverek különböző platformokra történő felvételét is megvitatják.
A tudósok 110 K alatt nulla ellenállást figyeltek meg, ami magas hőmérsékletű szupravezetésre utalhat.
A tesztkészülék korlátai és a következetlen eredmények miatt továbbra is szkeptikusak.
A szobahőmérsékletű szupravezetők előállítása kihívást jelent, és a megvalósíthatóságáról megoszlanak a vélemények.
A magas hőmérsékletű szupravezetők új családját, az LK-99-et fedezték fel, de szobahőmérsékletű szupravezetést még nem sikerült elérni.
Az LK99 jellemzőiről és korlátairól vita folyik, a replikációs kísérletek változékonyságot mutatnak.
A folyamatban lévő kutatás az eredmények megismétlésére és a lehetséges gyakorlati alkalmazások feltárására összpontosít.
Felfedeztek egy 15 Celsius-fokon szupravezető anyagot, amely számos területen alkalmazható lehet.
A magas hőmérsékletű szupravezetésről szóló állításokat vizsgálják, a lehetséges szennyeződésekről vagy a szintézissel kapcsolatos kérdésekről szóló vitákkal.
Amerikai és uniós laboratóriumok tudósai az LK-99 szupravezetőn végeznek kutatásokat, és megpróbálják reprodukálni az eredményeket, miközben a mérések zajszintjével kapcsolatos szkepticizmusra is válaszolnak.
A cikk a főiskolai jelfeldolgozást oktató tanároknak szánt tanítási megközelítést tárgyalja, különösen azt a javaslatot, hogy a Kalman-szűrőket a szigor előtt egyszerűséggel és intuícióval tanítsák.
A megjegyzéseket tartalmazó rész különböző nézőpontokat mutat be ezzel a megközelítéssel kapcsolatban, hangsúlyozva a kontextus, a motiváció és az alapvető fogalmak megértésének fontosságát.
A vita olyan témákat is érint, mint a numerikus instabilitás, a mérések bizonytalansága és a kiterjesztett Kálmán-szűrők alkalmazása nemlineáris problémákra.
A beszélgetés kitér a valószínűségi programozási nyelvekre és algoritmusokra, megvitatva azok előnyeit és korlátait.
A cikk elmagyarázza, hogy a Kálmán-szűrő egy matematikai modell, amelyet becslésre használnak mérési hibákkal és korlátozott megfigyelésekkel járó helyzetekben, és amelyet általában a GPS-követésben és a robotikában használnak.
Az összefoglaló kiemeli a Kálmán-szűrők hasznosságát és korlátait, alkalmazásukat különböző területeken, valamint a variancia pontos becslésének fontosságát.
A szerző, a ChargebackStop.com egyik alapító mérnöke megtapasztalta a cégüket célzó kártyatesztelési támadást.
A támadók valószínűleg a hasonló paraméterekkel rendelkező kártyák listáját egy földalatti hálózatból szerezték meg, amely hitelkártya-információkat oszt meg.
A szerző olyan intézkedéseket vezetett be, mint a Stripe Radar használata és egyéni szabályok létrehozása a jövőbeli támadások megelőzése érdekében.
A támadás következtében a vállalatnak pénzügyi veszteségeket kellett elszenvednie a csalárd terhelések és visszaterhelések miatt.
A szerző bírálja a fizetési hálózatot, amiért az tisztességtelen bánásmódot és költségeket ró a vállalkozásokra, és hangsúlyozza, hogy a bankoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a tranzakciók engedélyezésében.
A cikk a mesterséges intelligencia nyelvi modellek, különösen a ChatGPT használatát tárgyalja a fizetési folyamatok kódolásában a hitelkártya-hálózatokban történő fizetésfeldolgozás és a visszaterhelések során.
A felhasználók aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy a kritikus pénzügyi folyamatok esetében kizárólag a mesterséges intelligencia által generált kódra hagyatkozzanak.
Egyesek szerint a mesterséges intelligencia produktív eszköz lehet, ha óvatosan és alapos emberi ellenőrzéssel használják.
A beszélgetés olyan témákat is érint, mint a hitelkártyacsalás, a biztonsági intézkedések, a különböző fizetési rendszerek, valamint a banki technológiák és szabályozások regionális különbségei.
A polgári vagyonelkobzás olyan ellentmondásos gyakorlat, amelynek során a bűnüldöző szervek készpénzt és vagyontárgyakat foglalhatnak le magánszemélyektől anélkül, hogy bűncselekményt követnének el.
Ez a gyakorlat eredetileg a szervezett bűnözés ellen irányult, de ma már gyakran alkalmazzák a hétköznapi polgárok ellen is.
2000 és 2019 között az Egyesült Államokban a hatóságok mintegy 69 milliárd dollárt foglaltak le olyan emberektől, akiknek többségét nem vádolták meg semmilyen bűncselekménnyel.
2019-ben a szövetségi hatóságok több készpénzt és vagyontárgyat vettek el magánszemélyektől, mint a betörők.
A lefoglalt vagyontárgyak visszakövetelése a magánszemélyek bizonyítási terhet ró rájuk, ami gyakran költséges jogi csatározásokhoz vezet.
Egyes törvényhozók a reform mellett érvelnek, de a bűnüldöző szervek és választott képviselőik közül sokan ellenzik a gyakorlat megváltoztatását.
A vita középpontjában a polgári vagyonelkobzás és annak különböző aspektusai állnak, beleértve a jogszerűséget, az etikát és a visszaélések lehetőségét.
Az olyan tágabb értelemben vett kérdések, mint a rendszerszintű rasszizmus, a gazdasági kizsákmányolás és a rendőri visszaélések szintén a beszélgetés részét képezik.
A résztvevők különböző nézőpontokat képviselnek a rendőrség szerepéről, a reformok szükségességéről és a polgári vagyonelkobzásnak az egyének jogaira gyakorolt hatásáról.
Szó esik a rendfenntartás történelmi eredetéről, a bizonyítási teherrel kapcsolatos aggályokról, valamint a bérlopásról és a szociális programokról szóló vitákról.
Összességében a vita tükrözi a polgári vagyonelkobzás és a kapcsolódó kérdések összetettségét és a folyamatban lévő vitákat.
A Google egy "Web Environment Integrity" nevű rendszert javasolt, amelyet a webes DRM-nek neveznek.
A kritikusok aggodalmukat fejezték ki a visszaélések lehetőségével és a felhasználói autonómia korlátozásával kapcsolatban, amelyet ez a rendszer eredményezhet.
A javaslat ellentmond a Google korábbi álláspontjának, miszerint támogatja a nyílt és innovatív technológiákat.
A rendszer a weboldalaknak adná az ellenőrzést a felhasználók számítógépei felett, ami aggályokat vet fel a hatalom központosításával és a felhasználói ellenőrzés korlátozásával kapcsolatban.
A hozzászólások között szó esik még a Google intézkedéseivel kapcsolatos aggályokról, a böngészők ellenőrzésének fontosságáról és más, nem kapcsolódó témákról is.
A Scientific Beta kutatása szerint a magas ESG-pontszámmal rendelkező vállalatok ugyanannyira szennyezik a környezetet, mint az alacsony besorolásúak.
Nincs összefüggés az ESG-pontszámok és a szén-dioxid-intenzitás között, még akkor sem, ha csak a mérőszám környezeti összetevőjét vesszük figyelembe.
Ez megkérdőjelezi azt a hiedelmet, hogy az ESG befektetések alacsony szén-dioxid-kibocsátású portfóliókat hoznak létre.
Ha a szén-dioxid-intenzitás mellett a társadalmi vagy kormányzati minősítéseket is figyelembe vesszük, az kevésbé zöld portfóliókhoz vezet a piaci kapitalizáción alapuló portfóliókhoz képest.
Az ESG mint tömegpiaci termék hatékonysága megkérdőjeleződik, és a befektetőknek a befektetési döntések meghozatalakor körültekintően kell a fenntarthatóságot előtérbe helyezniük.
A szerzők aggodalmukat fejezik ki az Audible tisztességtelen fizetési gyakorlata miatt más digitális áruplatformokhoz képest.
A kritika az Audible üzleti gyakorlata ellen irányul, amiért korlátozza a fogyasztók választási lehetőségeit a hangoskönyvek piacán.
A cikk kitér a DRM, az Audible piaci dominanciája és az alternatív platformok szükségessége témakörére.
A hozzászólások kiemelik a technológiai monopóliumokkal, a hangoskönyvekkel, a kormányzati beavatkozással és a weboldallal kapcsolatos negatív tapasztalatokkal kapcsolatos aggodalmakat.
A TV-alkalmazást röviden megemlítik a megvásárolt tartalmak birtoklására vonatkozó felhasználói korlátozásokkal kapcsolatban.