Az OpenTF a Terraform egy elágazása, amelyet az OpenTF kezdeményezés hozott létre.
A kezdeményezés célja, hogy a Terraform továbbra is nyílt forráskódú maradjon, és jelentős támogatást kapott a közösségtől.
Az OpenTF-et jól ismert licenc alapján fejlesztik, közösség által vezérelt, pártatlan, rétegzett és moduláris lesz, és visszafelé kompatibilis.
Az OpenTF azt tervezi, hogy a Linux Foundation és a Cloud Native Computing Foundation részévé válik, hogy továbbra is nyílt forráskódú és gyártó-semleges maradjon.
A projekt a befejezéshez közeledik, a tároló egészére kiterjedő átnevezés, az irányítóbizottság tagjainak kiválasztása és a közösségi dokumentumok kiigazítása már befejeződött.
Az OpenTF működő kiadása a közeljövőben várható.
Az OpenTF már több cégtől is támogatást kapott, és várhatóan tovább fog növekedni.
Az OpenTF kompatibilis lesz a meglévő Terraform szolgáltatókkal és modulokkal.
A licencelési modellt az alapítvány és a közösség fogja szabályozni.
Az OpenTF-hez való hozz ájárulás történhet erőforrás-felajánlások, a hír terjesztése és végül kód-hozzájárulások révén.
A projekt célja egy nyilvános útiterv és RFC-folyamat létrehozása a közösségi hozzájárulás érdekében.
Az OpenTF, egy közösségi kezdeményezés, a projekt licencének megváltozása miatt a Terraform projektet a HashiCorptól elágazta.
Az OpenTF célja, hogy a pozitív szempontokra összpontosítson, és támogatást szerezzen a vállalatoktól, miközben megvitatja a HashiCorp döntésének motivációit és a nyílt forráskódú közösségre gyakorolt hatását.
A CNCF-nek esetleg kivételt kell tennie az OpenTF licencelési politikája alól, és szó esik a különböző nyílt forráskódú alapítványok szerepéről is.
A "Factorio" játék egy új bővítményt kap "Factorio: Space Age" néven, amely folytatja a játékos utazását az űrbe jutás után.
A bővítés új világokat, bolygóközi űrplatformokat és logisztikát vezet be, egyedi kihívásokat és erőforrásokat biztosítva.
A bővítmény megjelenési dátuma a tervek szerint körülbelül egy év múlva lesz, és a játék egészét érintő fejlesztéseket tartalmaz majd, például jobb vonatvezérlést és tervrajzok készítését.
A beszélgetés a népszerű Factorio játék körül forog, és különböző szempontokat érint, mint például a modok, játékmechanika, vonatjelzés, teljesítményoptimalizálás és a közelgő bővítés.
A játékosok megosztják tapasztalataikat, véleményüket és javaslataikat a játék fejlesztésére, kiemelve a játék addiktív jellegét és az időigényességgel kapcsolatos aggályokat.
Bár a Factorio játékmenetét és gyakori frissítéseit dicsérik, vannak javaslatok a mélység és a fenntarthatóság fokozására is.
A bejegyzés a GPT-4 nyelvi modell teljesítményét és korlátait vizsgálja, és a CodeLlama-34B modell gyakorlati alkalmazásait és lehetséges fejlesztéseit tárgyalja.
Vita folyik az adatszennyezés és a kód megosztásának etikai megfontolásai körül.
Megvizsgálják a nyelvi modellek nyílt kiadásának előnyeit és az iparágra gyakorolt hatását, valamint a CodeLlama-34B modell képességeit és lehetséges felhasználási módjait, továbbá a mesterséges intelligencia hatását a kódolási iparágra.
Az olyan vállalatok, mint a Meta és a Microsoft, tiltják a webes adatgyűjtést a saját tulajdonukban, miközben szabadon gyűjtenek adatokat más vállalatok tulajdonából, ami képmutató hozzáállást eredményez.
A webes adatgyűjtés az internetről történő adatszerzést jelenti, de az a jogi kérdés, hogy ki férhet hozzá ezekhez az adatokhoz és használhatja fel őket, összetett.
A közösségi médiavállalatok agresszívan folytatnak webkaparási pereket a felhasználók által generált tartalmak védelme érdekében, olyan jogi elméleteket alkalmazva, mint az ingóságok birtokháborít ása vagy a szerződésszegés, még az adatok tulajdonjoga nélkül is.
A szerző bírálja azt a jogi rendszert, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy az online felhasználási feltételekről szóló megállapodásokon keresztül saját szellemi tulajdonjogokat hozzanak létre.
Kiemelik a szellemi becsületesség vagy a következetesség jogi követelményének hiányát a szerződésszegés mint tulajdon jogi rendszerében.
A szerző a bíróságokat hibáztatja azért, hogy lehetővé teszik ezt a képmutatást, és olyan megoldást sürget, amely megakadályozza, hogy a magáncégek online szerződéseken keresztül találják ki a szellemi tulajdonjogokat.
A webkaparás jogi helyzete instabilnak tekinthető, és a jövőben valószínűleg kihívásokkal fog szembesülni, különösen a generatív mesterséges intelligencia esetében.
A cikk a HiQ kontra LinkedIn ügy példáján keresztül tárgyalja a webes adatgyűjtés jogi vonatkozásait és következményeit.
Olyan témákat vizsgál, mint a szolgáltatási feltételek és a végfelhasználói licencszerződések megsértése, a webes adatgyűjtés tágabb értelemben vett következményei, valamint a tisztességes szabályok és szabályozások szükségessége.
A cikk kitér a vállalati magatartásra, a jogi egyértelműségre, a biztosítási fedezetre és a perekre, a szerzői jogvédelemre, az adatvédelmi aggályokra, valamint a nyitottság és az ellenőrzés közötti egyensúlyra a digitális térben.
A szerző megosztja tapasztalatait az iPad elsődleges utazási eszközként való használatáról, valamint a MacBook Airre való visszaváltás okairól.
Döntésükben kulcsfontosságú tényezőként említik a MacBook Airrel szembeni rugalmasság és funkcionalitás hiányát.
Az iPad professzionális munkához való használatának frusztráló aspektusai közül kiemelik az egyes korlátozásokat, például azt, hogy bizonyos alkalmazások és kiegészítők nem használhatók.
Az EU győzelmet aratott a viselkedésalapú reklámozás korlátozásában, mivel a Meta (korábban Facebook) beleegyezett, hogy megszünteti az alkalmazáson belüli viselkedésalapú reklámozásra vonatkozó opt-in alapértelmezéseket az EU-ban.
Az adatvédelmi irányelvek és a jogszabályok változásai, például az Apple App Tracking Transparency és a Google harmadik féltől származó cookie-k fokozatos kivonása, befolyásolták ezt a döntést.
Az adatvédelmi szabályozások jelentős hatással voltak a viselkedésalapú reklámozás hatókörére és hatékonyságára, ami a nem személyre szabott termékváltozatok térnyeréséhez és az uniós piacok platformok általi esetleges leépítéséhez vezetett. Ugyanakkor továbbra is aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az EU szigorú szabályozási megközelítése milyen következményekkel járhat a közösségi médiaplatformok monetizálási képességére nézve.
A vita középpontjában a viselkedésalapú reklámozás szabályozásának uniós megközelítése áll, és a bonyolultsággal és a költségekkel kapcsolatos kritikák, valamint a "Ne kövess" fejléc tiszteletben tartásának hiánya áll.
A GDPR végrehajtása és hatása a legfontosabb kérdés, és a vélemények megoszlanak a felhasználói adatvédelem hatékonyságát illetően.
A beszélgetés olyan témákat érint, mint az online hirdetések, az adatvédelmi szabályok, a felhasználói adatokhoz való hozzáféréshez való hozzájárulás, a GDPR-nak való megfelelés, valamint a Facebook és a kanadai kormány közötti vita a hírekért való fizetéssel kapcsolatban. Szóba kerül továbbá az adatvédelmi mozgalmak hatása, a hirdetési stratégiák, az algoritmikus feedek, a személyre szabott digitális hirdetések, valamint a reklámok értéke és hatása a társadalomra és a gazdaságra.
Kiszivárgott az eredeti Wipeout játék forráskódja, ami egy független fejlesztőhöz vezetett, aki újraírta és átdolgozta a játékot.
Dominic Szablewski fejlesztő a játék renderelésének, fizikájának, hangjának és egyéb elemeinek átírásával javította a teljesítményt és a játékmenetet.
Szablewski a kódot elérhetővé tette a GitHubon, így több platformra is lefordítható. Reméli, hogy a Sony, a Wipeout franchise tulajdonosa vagy engedélyezi a remaster folytatását, vagy hivatalosan is kiad egy felújított változatot.
A Wipeout kiszivárgott forráskódja a játék teljes átírását és újramasterelését eredményezte, aminek eredményeképpen a képkocka sebessége lenyűgöző, 6000 képkocka/másodperc.
A beszélgetések középpontjában a játék renderelése és a képkocka sebesség áll, kiemelve a játékkóddal való munka kihívásait és a "rossz" és "jó" kód megkülönböztetését.
Hangsúlyt kap a kódtisztítás és a refaktorálás fontossága, valamint a puha készségek és a gyakorlati tapasztalat értéke. A kritika a JavaScript/Node programozás npm ökoszisztémájára irányul.
A forráskód kiszivárgása és a Wipeout játékmenetéről szóló beszélgetések is szóba kerülnek.
A helloSystem egy FreeBSD-n alapuló, felhasználóbarát asztali rendszer, amelynek középpontjában az egyszerűség és a használhatóság áll a készítők számára.
Úgy tervezték, hogy befogadó legyen azon Mac-felhasználók számára, akik más operációs rendszerre szeretnének váltani.
További részletekért és információkért a helloSystemről látogasson el a GitHub oldalukra.
A HelloSystem egy FreeBSD-re épülő grafikus operációs rendszer, amelyet úgy terveztek, hogy kompatibilis legyen a macOS és a FreeBSD alkalmazásokkal.
A beszélgetés során a stabilitás, a tervezés, a felhasználói élmény és a különböző operációs rendszerek előnyei kapcsán különböző nézőpontok kerülnek megvitatásra.
Megemlíti a HelloSystem és a RISC OS közötti hasonlóságokat, valamint az operációs rendszer nevével kapcsolatos esetleges védjegyjogi aggályokat.
A College Board, amely a SAT és az Advanced Placement vizsgákat adminisztrálja, diákadatokat oszt meg olyan nagy technológiai cégekkel, mint a Facebook és a TikTok.
Ezt az adatmegosztást a "pixelek", a célzott hirdetésekhez használt láthatatlan nyomkövető technológia segíti elő.
Annak ellenére, hogy a College Board azt állítja, hogy a személyazonosításra alkalmas adatokat nem osztják meg, a Gizmodo által végzett tesztek mást mutattak, ami adatvédelmi aggályokat vetett fel.
A College Board szolgáltatásainak kötelező jellege az amerikai oktatási rendszerben tovább növeli ezeket az adatvédelmi aggályokat.
A College Board a múltban adatvédelmi problémákkal küzdött, többek között a múltban diákadatokat értékesített.
Nem világos, hogy a szervezet továbbra is elkötelezett-e a diákok magánéletének védelme mellett, mivel már nem írta alá a Hallgatói adatvédelmi ígéretet.
A College Board megvédi az adatok felhasználását, azt állítva, hogy az segíti a diákokat a főiskolára való bejutásban és a sikerben.
A College Board a TikTokkal és a Facebookkal megosztja a GPA- és SAT-pontszámokat a nyomkövető pixelek segítségével, ami adatvédelmi aggályokat vet fel.
A kritikusok azzal érvelnek, hogy a College Board állítása ellenére még a keresési előzmények megosztása is a magánélet megsértését jelenti.
A helyzet aggodalomra ad okot a személyes adatokhoz bírósági jóváhagyás nélkül történő kormányzati hozzáféréssel kapcsolatban, és rávilágít az adatvédelmi törvények fontosságára mind a kormányzat, mind a magánszektor számára.
Az e-mail hitelesítés elengedhetetlen a sikeres e-mail kézbesítéshez és ahhoz, hogy az e-mailek ne kerüljenek a spam mappákba.
Az SPF, DKIM, DMARC és BIMI olyan kulcsfontosságú hitelesítési protokollok, amelyek megállapítják az e-mail küldő jogszerűségét és javítják a domain hírnevét.
A Resend automatikusan kezeli az SPF és DKIM hitelesítést a jobb e-mail kézbesíthetőség érdekében.
A cikk hangsúlyozza az e-mail hitelesítés jelentőségét, valamint az SPF, DKIM és DMARC használatát a jogszerű e-mail küldés ellenőrzésére.
Néhány olvasó kritizálja a cikket az eredetiség hiánya és a startup analógiák használata miatt.
A BIMI-t úgy említik, mint a márkák számára a logójuk és hitelességük megjelenítésének lehetőségét az e-mailekben, de aggályok merülnek fel a költségekkel, a hatékonysággal és a Microsoft Outlook támogatásának hiányával kapcsolatban. Egyes szakértők a BIMI-t idő- és pénzpocsékolásnak tartják.