Az Egyesült Királyság kormánya úgy döntött, hogy visszalép a nagy techcégekkel a magánüzenetekhez való hozzáféréssel kapcsolatos konfliktusból.
Ez a döntés a gyermekek káros online tartalmaktól való védelmét célzó javasolt szabályozásukat követi, ami rávilágít a biztonsági és adatvédelmi aggályok közötti lehetséges összeütközésre.
A kormány visszalépése a végponttól végpontig terjedő titkosításra és az üzenetek adatvédelmére gyakorolt lehetséges hatásokkal kapcsolatos aggodalmakat tükrözi.
Az Egyesült Királyság kormányát kritika érte, mert állítólag félremagyarázta a titkosított üzenetekhez való hozzáféréssel kapcsolatos álláspontját, és a kritikusok szerint a javasolt online biztonsági törvényjavaslat aláássa a titkosítást. Ez azt javasolja néhány biztonságos üzenetküldő platformnak, hogy biztonsági intézkedéseik megőrzése érdekében fontolják meg az Egyesült Királyság elhagyását.
A kormány tagadja, hogy meghátrálna a titkosítási vitában, és kitart amellett, hogy elkötelezett a gyermekek biztonsága mellett. Ez azonban vitákat váltott ki az ügyféloldali szkennelésről, a magánéletre gyakorolt hatásokról, az adatbányászatról, a végponttól végpontig terjedő titkosításról és a hátsó ajtókhoz való hozzáférésről.
A kormány tervét, miszerint az üzenetküldő alkalmazások káros tartalmakra való átvizsgálását addig késleltetné, amíg az technikailag megvalósíthatóvá nem válik, kritika éri. A kvantumszámításnak a titkosításra gyakorolt lehetséges hatása és a különböző titkosítási módszerek sebezhetőségei szintén vitatott témák a nyilvánosság körében.
A szerző nemrégiben kifejlesztett egy technológiai bemutatót - közismert nevén "tech demót" - a webkiszolgáló könyvtárukhoz, amelyet szórakoztatónak, de funkcionálisan értelmetlennek írnak le.
A megbeszélés különböző projekteket és ötleteket tárgyal a weboldalak tárhelyével és az URL-eken keresztüli tartalommegosztással kapcsolatban, beleértve a webszerver-könyvtárakat, a TinyURL-t, az adat-URI-kat, a gzip tömörítést, a base64 kódolást és a zip-fájlokat.
Kitér ezeknek a módszereknek az előnyeire és hátrányaira, és olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a kereskedelmi forgalomba hozatal, a biztonsági kockázatok, a fájlméret-korlátok és a megosztott tartalomért való felelősség.
Számos technika és példa illusztrálja e módszerek innovatív potenciálját, kiemelve a hozzászólásokban részt vevők közös meglátásait.
Megjelent a nyílt forráskódú szoftvereszköz, a jq 1.7, amely öt év szünet után újjáéledt, és új adminok és karbantartók kerültek a projekt élére.
Az 1.7-es kiadás számos frissítést és fejlesztést tartalmaz, többek között javított dokumentációt, platformkompatibilitást, a parancssori felület (CLI) módosításait és nyelvi fejlesztéseket.
A poszt elismeri a projektben közreműködőket, és egy linket ad a frissítésben végrehajtott változtatások teljes áttekintéséhez a changelogon keresztül.
A cikk a JQ programozási nyelv JSON fájlok elemzésére vonatkozó hatékonyságáról szóló különböző nézeteket tárgyalja.
Egyes felhasználók elismerően nyilatkoznak a JQ-ról, míg mások kritizálják a lekérdezési szintaxisát, mivel az nem intuitív, és olyan megoldásokat részesítenek előnyben, mint a Python.
Bár a JQ értékét elismerik, a használhatóságát illetően megoszlanak a vélemények, egyes felhasználók alternatívákat javasolnak a JSON-adatok kezelésére.
A Microsoft megosztotta a Storm-0558 szereplővel kapcsolatos vizsgálatának eredményeit, aki egy fogyasztói kulcsot használt az OWA és az Outlook.com feltöréséhez.
Az eredmények azt mutatják, hogy egy 2021. áprilisi crash dump tartalmazta az aláíró kulcsot, amelyet később a vállalati hálózaton belül a hibakeresési környezetbe helyeztek át. Ezt követően egy Microsoft mérnök vállalati fiókját kompromittálta a szereplő, hogy megszerezze ezt a kulcsot.
A Microsoft felfedezett egy könyvtári hibát is, amely lehetővé tette, hogy a levelezőrendszer elfogadja a fogyasztói kulccsal aláírt vállalati e-mail-kérelmeket, amit a vállalat azóta kijavított.
A szöveg összefoglalja a Microsoftnál történt biztonsági rések és sebezhetőségek, köztük a kompromittált hitelesítő adatok, az érzékeny adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, a kulcsanyagok helytelen kezelése és a hitelesítési rendszer potenciális gyenge pontjai.
Az incidensek vitákat váltottak ki a Microsoft biztonsági intézkedései és strukturális problémái körül, megkérdőjelezve a kibertámadások lehetséges kockázatait és következményeit.
A vita hangsúlyozza a megerősített mérnöki rendszerek, az adatbiztonság, a naplómegőrzési irányelvek és a harmadik féltől származó nyomozók szükségességét, és bírálja a Microsoft ezen incidensek kezelését.
A szerző kifejlesztett egy "Universal Server" nevű programot Erlang nyelven, bemutatva annak sokoldalúságát, mivel bármilyen speciális szerverré konfigurálható.
Ezt kibővítették egy faktoriális szerver létrehozásával és e szerverek kombinálásával egy tesztprogramban, ami még jobban példázza az Erlang hatékonyságát.
A Planet Lab kutatóhálózatát felhasználva a szerző egy pletykaalgoritmust valósított meg, amely lehetővé tette a hálózat különböző szerverekké való átalakulását, tovább illusztrálva az Erlang nyelv dinamikus jellegét és hasznosságát a hálózati alkalmazásokban.
A tudósok felfedeztek egy új bogárfajt, amely a termeszek fizikai megjelenését utánozva ráveszi őket, hogy táplálékot szolgáltassanak.
A bogár nagyon hasonlít a termeszek testrészeire és jellemzőire, így a termeszfészkekben is el tudja kerülni a felismerést.
Ahelyett, hogy a termeszek petéit vagy lárváit fogyasztaná, a bogár valószínűleg utánozza viselkedésüket, "koldulva" táplálékért, és így biztosítja magának az állandó táplálékforrást.
Egy ausztrál bogár úgy fejlődött ki, hogy a termeszeket utánozza a tápláléklopás érdekében, ami folyamatos evolúciós fegyverkezési versenyt eredményez a két faj között.
A beszélgetések nagy része az evolúciós elméletek érvényességéről szól, beleértve a "csak úgy-csak-történetek" pontosságáról szóló vitákat és a mimikri mögött meghúzódó okokról szóló spekulációkat.
A posztban szó esik a génlopásról, a bogár mimikrijének hatékonyságáról, valamint arról, hogy más élőlények is képesek lehetnek más fajokat utánozni.
Albert Einstein a szocializmus mellett érvel, mint a társadalmi válságok megoldása mellett, hangsúlyozva a nemzetek feletti szervezet fontosságát az esetleges konfliktusok enyhítése érdekében.
Az emberek és az állatok társadalmi viselkedése között markáns különbséget tesz, és azzal érvel, hogy jelenlegi gazdasági rendszerünk az önérdek és az egyenlőtlenségek kialakulását segíti elő.
Einstein azt javasolja, hogy a szocializmus egy olyan oktatási struktúrával kombinálva, amelynek középpontjában a társadalmi célok állnak, megoldhatná a társadalmi problémákat, bár elismeri a velejáró kihívásokat, és hangsúlyozza a szabad és nyílt vita jelentőségét ezekben a kérdésekben.
A vita széles körű gazdasági témákat érint, nevezetesen a szocializmust, a kapitalizmust, a munkát és a munkanélküliséget, kitérve a szocializmus megvalósításának kihívásaira és Marx értékelméletére.
A párbeszéd kiterjed a munka és a tőke kölcsönhatására, a munkanélküliség kapitalizmusra gyakorolt hatására és a különböző gazdasági rendszerek kritikájára.
Emellett a beszélgetés elismeri a gazdasági elméletekben rejlő összetettséget, a hatékony értékmérési rendszer kihívásait és a lehetséges megoldások különböző nézőpontjait.
A szerző rámutat az üzleti szoftvermodellekben bekövetkezett változásra, a szoftverek tulajdonlásáról a szoftver mint szolgáltatás (SaaS) modell szerinti előfizetésre való áttérésre.
Azt állítják, hogy bár a SaaS pénzügyileg kifizetődő volt a szoftvergyártók számára, ez a tendencia a jelek szerint alábbhagy a saját hosztolási technológia fejlődésével és a szervezetek nagyobb ellenőrzés iránti vágyával.
A szerző bemutatja az "ONCE"-t, egy olyan szoftvereszköz-sorozatot, amelyet egyetlen befizetéssel korlátlan ideig lehet birtokolni, ami egy lehetséges poszt-SaaS korszakot jelez, és a tervek szerint 2023 végén mutatják be.
Folyamatos vita folyik az előfizetéses árképzési modellek és a szoftverek egyszeri kifizetése között, amelyet a nehéz lemondásokkal, a halmozott költségekkel és a frissítések folyamatos szükségességével kapcsolatos aggályok ösztönöznek.
A 37signals "Once" árképzési modelljének bejelentése vegyes reakciókat vált ki: egyes felhasználók értékelik az egyszeri fizetési lehetőséget, míg mások szkeptikusak és kritizálják a bejelentésben használt nyelvezetet.
A viták során szó esik a hosszú távú szoftvertámogatással, a kompatibilitással, a SaaS (Software as a Service) modell korlátaival és a saját tárhely előnyeivel kapcsolatos aggályokról is.
Az efemer P2P egy peer-to-peer tartalommegosztó platform; a felhasználók regisztrálják a megosztani kívánt tartalom hash-ját, és ezt a tartalmat egy szerver lekérdezi és továbbítja, amikor mások meglátogatják a megfelelő linket.
Az Elixir és a Phoenix keretrendszert használó platform a böngésző websocketeken keresztül megvalósuló peer-to-peer tranzakciókban rejlő lehetőségeket és a tartalomcímzett web fogalmát vizsgálja.
Ez az alkalmazás nem szanálja a megosztott HTML-tartalmat, azonban a csere során nem kerülnek bele személyes adatok.
A beszélgetés középpontjában egy tanulási alapú játékalkalmazás áll az Elixir, a Phoenix és a websockets számára, amely felvetette a böngészők peer-to-peer képességeiben rejlő lehetőségeket a valóban elosztott hálózatok számára.
A résztvevők megvitatták az efemer peer-to-peer webes tartalommegosztás előnyeit és kihívásait, beleértve a testreszabható, nyílt forráskódú klienseket, a WebRTC-ben rejlő lehetőségeket és a jelenleg elterjedt központosított platformokat.
A szerver gyorsítótárazásának javítására, a nem JS-képes ügyfelek számára az oldalak megtekintésére, a hálózati zavarok kezelésére és a technológia webtárhelyeken való felhasználásának lehetőségeire vonatkozó ötletek is megvitatásra kerültek, kiemelve mind a korlátokat, mind az előnyöket.
Az exa projekt egy nyílt forráskódú eszköz, amelyet az "ls" parancs kortárs helyettesítőjeként terveztek, további funkciókat és javított alapértelmezéseket kínálva.
Ez az eszköz színkódolást használ a fájltípusok megkülönböztetésére, és jól ismeri a szimbólumlinkeket (szimbolikus hivatkozások), a kiterjesztett attribútumokat és a Git-et, egy elosztott verziókezelő rendszert.
Az exa eszközt kis méret, nagy sebesség és a macOS és Linux rendszerekkel való kompatibilitás jellemzi; a bejegyzés a telepítési eljárásokról és az eszköz fejlesztésének és tesztelésének módszereiről is tartalmaz információkat a Vagrant, a hordozható virtuális szoftverfejlesztési környezetek létrehozására és karbantartására szolgáló eszköz segítségével.
A felhasználók párbeszédet folytatnak a különböző parancssori segédprogramokról, elsősorban az "ls" parancsra és alternatíváira, mint az "exa" és az "lsd", megvitatva azok erősségeit és gyengeségeit.
A beszélgetés arra is kitér, hogy a nyílt forráskódú fejlesztők milyen fontos szerepet játszanak a státuszuk közvetítésében, feltárva a szoftverek elágazási és átírási lehetőségeit.
A szoftverfejlesztés során a stabilitás és az innováció közötti egyensúlyt is megvizsgálják, bemutatva az ezzel járó kompromisszumokat.