A Signal, egy nonprofit üzenetküldő alkalmazás, amely a magánélet védelmét és az adatvédelmet helyezi előtérbe, de infrastruktúrájának fenntartása magas költségekkel jár.
Az alkalmazás kutatásba és fejlesztésbe fektet az adatvédelmi funkciók javítása és a felhasználói biztonság garantálása érdekében, de nem rendelkezik az olyan nagy technológiai cégek pénzügyi forrásaival, mint a Meta.
A technológiai iparban az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot hangsúlyozzák, valamint azt, hogy nem szabad érzékeny adatokat gyűjteni.
A beszélgetés a Signalhoz kapcsolódó témák széles skáláját öleli fel, mint például az alkalmazottak fizetése, adatvédelmi aggályok, adománygyűjtési taktikák, adományozási tapasztalatok, összehasonlítás más üzenetküldő platformokkal, infrastrukturális kérdések és az SMS-ellenőrzés használata.
A vélemények megoszlanak, egyesek támogatják a Signal megközelítését, mások kritikát fogalmaznak meg és alternatív megoldásokat javasolnak.
A vita kitér a WhatsApp használatának költségeire, az anonimitással kapcsolatos aggályokra és az univerzális üzenetküldő protokoll lehetőségére is.
Az Apple bejelentette, hogy az RCS-támogatás a közeljövőben érkezik az iPhone-okra.
Az RCS, vagyis a Rich Communication Services olyan fejlett üzenetküldési funkciókat kínál, mint a gépelési jelzések, az olvasási nyugták és a csoportos csevegések.
Az Apple ezzel a lépésével javítja az iPhone-felhasználók üzenetküldési élményét, és közelebb hozza őket az RCS-támogatással már rendelkező Android-felhasználókkal való funkcióegyenlőséghez.
Az Apple bejelentése az RCS üzenetküldés támogatásáról az iPhone-okon beszélgetéseket indított el a Google-ra és az üzenetküldő ökoszisztémára gyakorolt hatásáról.
Hangsúlyozzák a végponttól-végpontig titkosítás hiányát az RCS-ben, valamint az iOS és az Android közötti üzenetküldési integráció korlátait.
A vita kiterjed az Apple platformja feletti ellenőrzésre, a Google szerepére az RCS-ben és az alternatív üzenetküldő megoldások szükségességére. Az adatvédelmi aggályok, a kompatibilitási kihívások és az egyes üzenetküldő platformok dominanciája kiemelt szerepet kap a vitában.
Egy magánszemély megalkotta a Coat Hinger nevű összecsukható kabátakasztót, amelyet úgy terveztek, hogy olyan helyekre is beférjen, ahová a hagyományos akasztó nem.
Kickstarter-kampányt indítottak a termék finanszírozására, és részleteket osztanak meg a különböző tervezési változatokról és a felhasznált anyagokról.
Az egyén megvitatja a terméküzlet működtetésének kihívásait, és hangsúlyozza a támogatás fontosságát.
A résztvevők széles körű beszélgetést folytatnak a ruhafogasokról, a ruhatárolásról, a gyártásról, a szellemi tulajdonról és a személyes tapasztalatokról.
A témakörök között szerepel a barkácsolás és a vásárlás hozzáférhetősége és költsége, a személyre szabott termékek árazása és minősége, az új minták sikere, a ruhák felakasztására szolgáló alternatív megoldások, valamint a fogasokkal és tárolórendszerekkel kapcsolatos személyes preferenciák.
A beszélgetés röviden kitér olyan, a témához nem kapcsolódó témákra is, mint az agydaganatok, a ruházkodás megszervezése, Kína gyártási képességei és a nem nyugati munkaerőktől való függés.
A Linux kernel valós idejű támogatásának fejlesztése folyamatban van, de a jelenlegi szinkron printk() függvény késedelmet okoz.
A fejlesztők aktívan dolgoznak azon, hogy a printk() kimenete aszinkron legyen, hogy megoldják ezt a problémát.
Amint a printk() probléma megoldódik, a fennmaradó valós idejű elővételi kódot integrálni lehet a Linux kernelbe, hogy a projekt 2024 vége előtt befejeződjön.
A vita a valós idejű operációs rendszerek (RTOS) valós idejű képességek elérésével kapcsolatos kihívások körül forog.
Különböző operációs rendszereket, például a QNX-et, a Linuxot és a seL4-et hasonlítjuk össze a valós idejű alkalmazásokban mutatkozó erősségeik és gyengeségeik szempontjából.
További témák a hardver-szoftver kombinációk, a munkaterhelés ütemezése, a feldolgozási határidők, a naplózás a rendszer telepítésében, a naplózással kapcsolatos kompromisszumok, valamint a valós idejű teljesítmény elérésének nehézségei összetett hardveres rendszerekben.
Kauai az állami tulajdonú hálózat használatával élen jár a tiszta energia terén.
A sziget jelentős előrelépést tett a megújuló energiaforrásokra való áttérésben.
A köztulajdonban lévő hálózat használata lehetővé tette az energiatermelés és -elosztás nagyobb ellenőrzését, ami fenntarthatóbb és költséghatékonyabb megoldásokhoz vezetett.
A vita a megújuló energiaforrások különböző aspektusait járja körül, beleértve a megújuló energiaforrásokra való áttérés kihívásait és előnyeit.
Az atomenergiával és annak hulladékával kapcsolatos aggályok, valamint a megújuló energiaforrások költségei és megvalósíthatósága is terítékre kerülnek.
A beszélgetés kiemeli az olyan konkrét országokat, mint Portugália és Németország, valamint a megújuló energiaforrások bevezetésében elért eredményeiket, miközben elismeri, hogy a megújuló energiaforrásokra szükség van az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, de elismeri a kizárólag rájuk való támaszkodás összetettségét és korlátait is.
Svédország kormánya megfordítja korábbi álláspontját, miszerint fokozatosan kivonul az atomenergiából, és 2035-ig két, 2045-ig pedig összesen 10 új reaktor építését tervezi a tiszta energia iránti növekvő igény kielégítése érdekében.
A kormány hitelgaranciákat és költségmegosztást kínál, hogy ösztönözze a magánszektor beruházásait ezekben az atomprojektekben, és olyan állami tulajdonú vállalatok, mint a Vattenfall, a Fortum és az Uniper érdeklődésüket fejezték ki.
Ezt a döntést a kormány azon előrejelzése indokolja, hogy a villamosenergia-igény 2045-re megduplázódik, ahogy az ország átáll a fosszilis energiaforrásoktól mentes társadalomra.
Svédország 10 új atomreaktor építését tervezi 2045-ig, az elsőt várhatóan 2035-re.
A projekt finanszírozási modellje még mindig nem dőlt el, ami folyamatos vitát vált ki az atomenergia előnyeiről és hátrányairól az olyan megújuló energiaforrásokkal szemben, mint a szél- és napenergia.
Bár a nap- és szélenergia 2021-ben növekedett, vannak korlátok, például a skandináv éghajlatra való alkalmasságuk, valamint a megfizethető és hatékony energiatárolás szükségessége.
A megbeszélés során megvizsgálják továbbá az akkumulátorok tárolási kapacitását, a nap- és szélenergia megvalósíthatóságát az atomenergia helyettesítésére, valamint az atomenergia biztonságát és hitelességét más forrásokkal összehasonlítva.
Az atomenergia költségeivel, hulladékelhelyezésével és biztonsági kérdéseivel kapcsolatban aggályok merülnek fel, míg a támogatók a stabilitást és az alacsonyabb sugárzási kibocsátást emelik ki.
A kormányzati támogatások, a felelősségi korlátok és az energiaforrások jövője szintén a vita tárgyát képezik.
A szerző kutatása a jelszó-visszaállítási lehetőségek gyengeségeire összpontosít, különösen a telefonszámok felfedésével kapcsolatban.
A webhelyek eltérnek abban, hogy a jelszó visszaállítása során hány számjegyet jelenítenek meg a felhasználó telefonszámából.
A különböző platformokról kiszivárgott információk segíthetnek leszűkíteni valakinek a telefonszámát, a szerző pedig a telefonszámcserékkel kapcsolatban végzett kutatást, hogy tovább szűkítse a lehetőségeket.
A telefonszámok kezelésében szerepet játszik a Nemzeti Pooling Administration.
A cikk elmagyarázza, hogyan lehet valakinek az e-mail címe alapján megszerezni a telefonszámát, és kiemeli a telefonszámok segítségével történő jelszó-visszaállítási lehetőségek elérhetőségét.
A szerző kifejlesztett egy eszközt, amellyel automatizálható a telefonszámok e-mailből való kinyerése, és bemutatja, hogyan lehet vele visszaállítani a jelszavakat népszerű weboldalakon.
A cikk megemlíti a phonerator nevű online szolgáltatást, amely egy ország telefonszámozási tervével kapcsolatos nyilvános adatok alapján listákat készít a lehetséges telefonszámokról.
Aggályok merülnek fel a személyes adatok telefonszámokon keresztüli kiszolgáltatottságával kapcsolatban, és megvitatásra kerülnek a lehetséges támadási vektorok.
A jobb adatvédelem és biztonság érdekében olyan megoldásokat javasolnak, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kapcsolattartási adataikhoz címkéket állítsanak be, valamint virtuális számokat vagy dedikált SIM-kártyákat használjanak.
Hangsúlyozzák a felelősségteljes közzétételt, és a szerző megemlíti az online szolgáltatásokkal kapcsolatos erőfeszítéseiket.
A szerző kutatásait konferenciákon mutatták be, és Red Teamer és kiberbiztonsági kutató.
A cikk az online biztonsággal, a nyílt forráskódú hírszerzéssel, a telefonszámok azonosításával és etikai megfontolásokkal kapcsolatos különböző témákkal foglalkozik.
Az online biztonság növelésére irányuló stratégiákat és az iPhone-ok eSIM-jének korlátait tárgyalja.
A cikk foglalkozik továbbá a kiberbiztonsági eszközök és a felelős közzététel hatásával, az e-mailből telefonszámot generáló eszköz negatív felhasználásával, a nemzeti személyazonosító rendszer hátrányaival, valamint a weboldalakon található jelszó-visszaállítási lehetőségek biztonsági sebezhetőségével.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma zöld utat adott a RealPage, egy ingatlanszoftverekkel foglalkozó vállalat elleni pernek, amelyet a bérleti díjak jogellenes manipulálásával vádolnak.
A bérlők azt állítják, hogy a RealPage és az algoritmikus árképzési rendszerét alkalmazó bérbeadók megsértik a trösztellenes törvényeket, és a bérleti díjak emelkedését okozzák.
A per azt állítja, hogy a RealPage gyakorlata magasabb bérleti költségeket eredményez a bérlők számára.
Az igazságügyi minisztérium jóváhagyta az összejátszási pert a lakástulajdonosok ellen, akik a gyanú szerint egy szoftver segítségével összehangolták a bérleti díjakat, ami magasabb bérleti díjakat eredményezett.
A beszélgetés a bérbeadók által alkalmazott taktikákat vizsgálja, amelyekkel a magas bérleti díjakat és a kihasználtsági arányt igyekeznek fenntartani a nagy keresletű lakáspiacokon, valamint az új épületfejlesztések hatását a bérleti árakra.
A szoftverek kifejezett koordináció nélküli ármegállapításhoz való felhasználásának jogszerűségét, a jóvátétel szükségességét és a lakásrendszer lehetséges átalakító változásait, valamint a szoftvercégek összejátszásban betöltött szerepét és a magántulajdon fogalmát vitatják meg.
A vállalat évente több mint 230 000 dollárt takarított meg azzal, hogy infrastruktúráját az AWS-ről egy csupasz metál megoldásra állította át.
A lépést az indokolta, hogy a vállalatnak szüksége van a nyilvános felhőtől való függetlenségre, mivel a szolgáltatásukhoz tartozik az ügyfelek értesítése, ha a nyilvános felhő leáll.
A Kubernetes, a Helm, az NFS és a MetalLB segítségével saját szervereiken kezelték az alkalmazásokat, a tárolást és a terheléselosztást, hogy jobban kontrollálhassák az erőforrásokat, és kiküszöböljék a megosztott tárhelykörnyezetekben tapasztalt problémákat.
A vita során megvizsgáljuk, hogy az AWS-hez hasonló felhőszolgáltatások használata milyen költségekkel és előnyökkel jár az infrastruktúra-kezeléshez szükséges helyszíni szerverek kezelésével szemben.
Egyes hozzászólók a csupasz fémszerverek mellett érvelnek, hivatkozva a lehetséges költségmegtakarításokra és a hardverek ellenőrzésére, míg mások a felhőszolgáltatók kényelmét és skálázhatóságát hangsúlyozzák.
A beszélgetés kitér a katasztrófa utáni helyreállítással kapcsolatos kihívásokra és megfontolásokra, a felhőszolgáltatások üzemeltetéséhez szükséges szakértelem fontosságára, valamint a technológiai iparágban a magas fizetésekkel és a munkahelyi követelményekkel kapcsolatos kérdésekre is.
A Microsoft frissíti a Windows 11-et, hogy megfeleljen az Európai Bizottság digitális piaci törvényének, amelynek célja a verseny és a felhasználói választék növelése.
A kiterjesztett Európai Gazdasági Térség (EGT) felhasználói eltávolíthatnak bizonyos Microsoft-alkalmazásokat, könnyen módosíthatják az alapértelmezett beállításokat, és elkerülhetik a Microsoft-szolgáltatások használatára vonatkozó felszólításokat.
Ezek a változtatások a Windows 11 előzetes frissítésében kerülnek bevezetésre ebben a hónapban, és a Windows 10-ben is bevezetésre kerülnek egy későbbi időpontban. A digitális piacokról szóló törvény más nagy technológiai cégeket, például a Google-t és az Apple-t is érinti.
A vita az operációs rendszerekkel kapcsolatos témák széles skáláját öleli fel, beleértve a Windows 11 és a macOS kritikáját, a magánélet és az adatvédelem kérdéseit, valamint a Linux és más rendszerek összehasonlítását.
A felhasználók kifejezik a Linux és a Mac iránti preferenciáikat, megvitatják a testreszabási lehetőségeket, és megemlítik a biztonsági beállításokkal, a fájlnavigációval, a játékokkal és a szoftverkezeléssel kapcsolatos kérdéseket.
A vita kiterjed az előre telepített alkalmazásokkal és a felesleges funkciókkal kapcsolatos csalódottságra, a cookie-kkal kapcsolatos hozzájárulásokról és a weboldalak eléréséről szóló vitákra, valamint a különböző operációs rendszerek viselkedésével és korlátaival kapcsolatos aggodalmakra is.
Az Airplane sikeresen áttért az OpenTelemetry (OTel) szabványra az adatgenerálás és -gyűjtés nagy részében.
Az OTelre való áttérés javította az adatok megbízhatóságát, a különböző gyártókkal való összekapcsolhatóságot és a költségek nyomon követését.
Az OTel egy gyártó-agnosztikus szabvány- és eszközkészlet a megfigyelhetőségi adatok feldolgozásához, és könyvtári támogatást nyújt több programozási nyelvhez.
A cikk az egyetlen megfigyelhetőségi megoldás alkalmazásának előnyeit és hátrányait vizsgálja az adatgyűjtéshez és elemzéshez használt több megoldással szemben.
Az OpenTelemetry mint a vendor lock-in elkerülésének lehetséges megoldása kerül bemutatásra, a SigNoz pedig olyan termékként kerül kiemelésre, amely az OpenTelemetry segítségével metrikákat, nyomkövetést és naplókat kínál egyetlen alkalmazásban.
Az iparágban alkalmazott felügyeleti és nyomonkövetési megoldások összetettségét és korlátait vitatják meg, beleértve a DataDog költségeivel és korlátaival kapcsolatos csalódásokat, valamint az alternatív eszközökre vonatkozó javaslatokat. A különböző gyártók megfigyelhetőségi eszközeinek konszolidációjából származó előnyök is megvitatásra kerülnek. Megemlítik azonban az OpenTelemetry korlátait más eszközökkel, például az APM-mel szemben.
Az eredeti bejegyzés és az azt követő vita a Hacker News-on egy, a szerző által ajánlott pénzügyi tervezési eszközre összpontosít.
A szerző háláját fejezi ki a közösségnek a támogatásért, és sikerét a közösségnek tulajdonítja.
Más megjegyzések a kihívásokra, a közösség támogatására, az adatátviteli problémákra, az önhosting lehetőségekre, a licencelési modellekre és a személyes fejlődésre vonatkoznak a webfejlesztésben.
Az ETH Zürich kutatói és egy amerikai start-up cég olyan lézerszkennelési technikát fejlesztettek ki, amellyel különböző polimerekből készült csontokkal, szalagokkal és inakkal ellátott robotokat lehet 3D-ben nyomtatni.
A lassan keményedő polimerek jobb rugalmas tulajdonságokat és nagyobb tartósságot tesznek lehetővé, ami kibővíti a lágy robotika lehetőségeit.
Az új technológia lehetővé teszi lágy, rugalmas és merev anyagok kombinálását, valamint finom szerkezetek és üregekkel rendelkező alkatrészek létrehozását. A kutatók és a start-up azt tervezik, hogy 3D nyomtatási szolgáltatásokat kínálnak majd az ügyfeleknek.
Az ETH Zürich kutatói kifejlesztettek egy módszert a csontokkal, szalagokkal és inakkal ellátott robotok 3D nyomtatására, de a magas nyomtatási költségek és a karbantartási követelmények akadályozták a széles körű elterjedést.
Léteznek olcsóbb alternatívák, ami rávilágít a jövőbeni hozzáférhetőség növelésének lehetőségére.
A beszélgetés kiterjed a jelenlegi robotika korlátaira az emberi képességekhez képest, a "Westworldhöz" hasonló témaparkok létrehozásának lehetőségére, a szintetikus izmok fejlesztésére és a 3D nyomtatás kihívásaira a sejt-protein skálán.