Mitchell Hashimoto, a HashiCorp társalapítója 11 év után bejelentette, hogy távozik a cégtől, és egy szívhez szóló levélben köszönetet mondott a HashiCorp által elért hatásért.
Hashimoto megosztja döntését, hogy elhagyja a céget, és új kihívásokat keres a felhőautomatizáláson és az infrastruktúra-eszközökön túl.
Kiemeli a HashiCorp növekedését és eredményeit, beleértve a szoftverek széles körű elfogadását és a nyílt forráskódú projektek elismerését, és sok sikert kíván a vállalatnak a jövőben.
Mitchell Hashimoto, a HashiCorp társalapítója 14 év után távozik a cégtől, és a közösség gratulációit és háláját váltja ki a szoftverfejlesztő iparághoz való hozzájárulásáért.
A megbeszélések a HashiCorp projektjei, a közelmúltbeli licencváltozások és a Terraformmal történő több felhőből történő telepítés koncepciója körül forognak.
Mitchell jövőbeli törekvéseiről és a HashiCorp projektjeinek lehetséges alternatíváiról, valamint az üzemeltetés és az infrastruktúra mint kód (IaC) munkájának fontosságáról a nyílt forráskódú közösségben sok a találgatás.
A Mozilla több mint 450 új bővítményt mutatott be a Firefoxhoz Androidon, létrehozva ezzel egy nyílt bővítmény-ökoszisztémát mobilon.
A felhasználók mostantól testre szabhatják és javíthatják webes élményüket a Firefox for Androidon, ha egyszerűen telepítik ezeket a bővítményeket.
Az olyan népszerű asztali bővítmények, mint az uBlock Origin és a Dark Reader már mobilon is elérhetőek, és az elkövetkező hónapokban további bővítményekkel bővülnek.
A Mozilla kibővítette a Firefox for Android bővítménytámogatását, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy bármilyen bővítményt telepítsenek az addons.mozilla.org (AMO) oldalról.
A bővítménytámogatás kiterjesztésének késedelme a Firefox for Android felhasználói felületének átírásához szükséges kiterjedt munka miatt alakult ki.
A téma körüli viták között találgatások szerepelnek a Mozilla döntéséről, az adatvédelemmel kapcsolatos aggályok, az AMO-fiók használatával kapcsolatos kritikák, valamint javaslatok a felhasználók figyelmeztetésére a nem tesztelt kiterjesztésekkel kapcsolatban.
A minőségbiztosítási (QA) csapatoktól való megszabadulás a szoftverfejlesztésben negatív következményekkel járhat.
A feladatok automatizálása és a folyamatok optimalizálása a tesztelés fontosságának elhanyagolásához vezethet.
A minőségbiztosítási szerepkörök kulcsfontosságúak a szoftverminőség hatékony kezeléséhez, beleértve a hibakövetést, a hibakezelést, a hibák kivizsgálását, a minőségre való összpontosítást és a végponttól végpontig tartó tesztelést. E tevékenységek figyelmen kívül hagyása káros következményekkel járhat.
A szoftverfejlesztő szervezetekben a minőséget előtérbe helyezők elismerése és támogatása alapvető fontosságú.
A minőségbiztosítási csapatok döntő szerepet játszanak a szoftverfejlesztésben, és a kizárólag a fejlesztőkre hagyatkozó tesztelésnek vannak hátrányai.
A megbeszélés során különböző tesztelési megközelítéseket, például hibakeresést és fuzz teszteket vizsgálunk.
Kiemeli a minőségbiztosítási csapatok korlátait és kihívásait, beleértve az alulértékelést, a képzés és az együttműködés hiányát, és hangsúlyozza, hogy a minőségbiztosítás és az alapos tesztelés prioritást élvez a szoftverfejlesztésben.
A Barcelona Supercomputing Center (BSC) bemutatta a Sargantana nevű, nyílt forráskódú RISC-V technológián alapuló Lagarto processzorok harmadik generációját.
A Sargantana-feldolgozók célja az európai technológiai szuverenitás előmozdítása és a multinacionális vállalatoktól való függőség csökkentése.
A lapka nagyobb teljesítményt nyújt, és a Lagarto családban elsőként működik a gigahertzes frekvenciahatár felett, megerősítve a BSC vezető szerepét a RISC-V számítási kutatások terén Európában.
A barcelonai szuperszámítógépes központ Sargantana néven nyílt forráskódú RISC-V chipet hozott létre, amely a biztonságot és a helyi chipgyártást helyezi előtérbe.
A GlobalFoundries egy új, 22 nm-es síkbeli eljárást fejlesztett ki régebbi chipek számára, ami a kisebb node-méretekben történő chipgyártás kihívásairól, költségeiről és megvalósíthatóságáról szóló beszélgetéseket indított el.
A megbeszélések különböző témákat érintenek, többek között a régebbi chipek hobbi szinten történő előállítását, a régebbi gyártmányok korlátozott számú gyártóját, a félvezetőipar jövedelmezőségét, a megbízható chipellátás fontosságát, az EU félvezetőgyártási kilátásait, a CPU-tervezés teljesítményét, a nyelvfejlesztést, valamint a Sargantana chipről szóló információkat.
A cikk interjút közöl a szerző édesanyjával, aki egy uniós banknál dolgozott nagyszámítógépes COBOL-programozóként.
Az interjú kiemeli szerepének jelentőségét, az elavult technológiával kapcsolatos kihívásokat, valamint a bank tervét az újabb adatbázisra való áttérésre.
A jelentés kitér a banknak a nagy mennyiségű adat kezelésével, a programozók elöregedésével és a banki rendszerek összetettségével kapcsolatos problémáira is.
A fórumon folytatott viták rávilágítanak a fiatal programozók előtt álló kihívásokra és a banki ágazatban a mainframe COBOL programozással kapcsolatos intézményi tudás értékére.
A régi és az új rendszerek integrációja, a COBOL-programozók megtalálásának nehézségei, valamint a technológiai iparban végzett munkáról szóló személyes anekdoták is szóba kerülnek.
A témák között szerepel továbbá a korábbi generációk bölcsességének megőrzése, a nők visszaszorulása a programozásban, valamint az új operációs rendszerekre való áttérés a bankszektorban.
A FunSearch egy olyan módszer, amely nagy nyelvi modelleket (LLM) használ a matematikai tudományok új felfedezéseinek megtételére.
Egy előre kiképzett LLM-et párosít egy automatizált kiértékelővel, hogy számítógépes kódban írt függvényeket keressen és új tudást generáljon.
A kutatók a FunSearch segítségével megoldották a sapkakészlet-problémát, és hatékonyabb algoritmusokat fedeztek fel a tárolóedény-csomagolási problémára, amelyek felülmúlták a legkorszerűbb számítógépes megoldók teljesítményét.
A FunSearch olyan programokat készít, amelyek elmagyarázzák, hogyan jutottak a megoldásokhoz, így hatékony tudományos eszközzé válik.
A kutatás bemutatja az LLM-alapú megközelítésekben rejlő lehetőségeket a matematika és a valós alkalmazások új felfedezéseihez.
A nyelvi modell alapú genetikai programozás (LLM) vita tárgya a matematikai tudományok közösségében.
A résztvevők megvitatják az LLM-ek előnyeit a hihető programok létrehozásában és az értelmetlen programok elkerülése érdekében.
Kiemeljük az LLM-ekben rejlő lehetőségeket a hidegindítás problémájának megoldásában.
Az LLM-ek költsége és alkalmassága más genetikai programozási technikákkal összehasonlítva kérdéses.
A vita a mesterséges intelligencia szélesebb körű hatásait is vizsgálja, beleértve a neurális hálózatok új tudás létrehozásában rejlő lehetőségeket és a vagyoni egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásokat.
Összességében, az LLM-ek által a kódfejlődés és a problémamegoldás terén elért értékről és előrelépésről különböző nézőpontok léteznek.
A Dropbox új mesterséges intelligencia funkcióit kritika érte, és bizalmi aggályokat vetett fel a privát fájlok OpenAI-modellek képzési adataként való felhasználásával kapcsolatban.
Bár a Dropbox tagadja, hogy beleegyezés nélkül használná az ügyfelek adatait, a beállításaikban található rejtett jelölőnégyzet zavart okozott, és a Facebook mikrofonos kémkedési vitájához hasonlította őket.
A mesterséges intelligenciával és a technológiai vállalatokkal szembeni bizalomhiány aláássa a magánélet és az adatvédelem védelmét, ami kiemeli az egyértelmű magyarázatok és az átláthatóság fontosságát a bizalom visszaszerzése érdekében. Emellett adatvédelmi okokból egyre inkább a személyes eszközökön lévő helyi modelleket részesítik előnyben. A bizalmat az adatkezelés nyitottságával és őszinteségével kell kiérdemelni.
A cikk és a vita középpontjában a mesterséges intelligencia bizalmi válsága és a hozzájárulás fontossága áll a webhelyek adatvédelmében.
Hangsúlyozza a hozzájárulás jogi meghatározásának szükségességét a megtévesztő gyakorlatok megelőzése érdekében.
A megbeszélések kiterjednek a hozzájárulás megadásával kapcsolatos csalással és elszámoltathatósággal kapcsolatos aggályokra, a digitális szerződésekben a hozzájárulás érvényesítésével kapcsolatos kihívásokra, az adatvédelemre, a reklámozási gyakorlatokra és a technológiai vállalatok megbízhatóságára.
Az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger kritizálja az Nvidia CUDA technológiáját, azt állítva, hogy az iparág azon dolgozik, hogy megszüntesse azt.
Gelsinger úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia következtetési technológiája sokkal fontosabb, mint a képzés, és az Intel erre fog összpontosítani.
Az Intel célja, hogy versenyre keljen az Nvidia-val az AI-piacon, hangsúlyozva a nyílt szabványok támogatását, és partnerséget alakítva ki az Nvidia-val és az AMD-vel.
A beszélgetés a technológiai ipar különböző témáit járja körül, beleértve a szoftvereket, a hardvereket és a versenyt.
Az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger erőfeszítéseket tesz az NVIDIA CUDA dominanciájának megkérdőjelezésére és alternatív keretrendszerek, például a PyTorch feltárására.
További témák a véletlenszám-generálás, a titkosítási technik ák és a grafikus kártyák korlátjai a gépi tanulási feladatokhoz. A cikk kiemeli a szoftveres jártasság fontosságát és azokat a kihívásokat, amelyekkel az Intelhez hasonló vállalatoknak a GPU-piacon szembe kell nézniük.
Az Apple részben blokkolta a Beeper iMessage alkalmazást az Android felhasználók számára, ami kellemetlenségekhez és bizonytalansághoz vezet a felhasználók számára.
A Beeper társalapítója és a felhasználók csalódottságuknak adnak hangot, és sürgetik az Apple-t, hogy biztosítson hozzáférést az iMessage-hez.
Az Apple a Beeper blokkolásának okaként adatvédelmi, biztonsági és spam-ügyeket említ, de a Beeper tagadja, hogy veszélyeztetné az iMessage biztonságát. Az eredmény a sajtó és a közösség nyomásától függ.
Az Apple részben letiltotta a Beeper iMessage alkalmazást, ami konfliktusra utalhat.
A blokkolás a felhasználók kis százalékát érinti, és nem biztos, hogy szándékos.
A viták az iMessage-ben található spamekről, a platformok közötti üzenetküldés előnyeiről és a lehetséges protokollváltozásokról szólnak.
A felhasználók vitatják az iMessage megbízhatóságát és felhasználói élményét, a más üzenetküldő szolgáltatásokkal való integrációt és az Apple exkluzivitását.
Aggályok merülnek fel az elveszett vagy félreirányított üzenetekkel, az Apple biztonsági intézkedéseivel és a lehetetlen sorozatszámok használatával kapcsolatban.
Vita folyik az iPhone-ok elterjedtségéről, az üzenetküldő alkalmazások korlátairól és az iMessage társadalmi dinamikára gyakorolt hatásáról.
A Beepert az Android és iOS felhasználók összekapcsolására szolgáló üzenetküldő szolgáltatásként emelték ki, amely az interoperabilitás iránti igényeket elégíti ki.
A cikk megemlíti az Apple Music, a Spotify és a regionális üzenetküldő platformok preferenciáit.
A vita kitér a trösztellenes aggályokra és az Apple ökoszisztémája feletti ellenőrzésre.
Sürgős kérdés: A @ledgerhq/connect-kit npm csomag rosszindulatú verziója veszélyeztetheti a felhasználói adatokat.
A felhasználóknak azt tanácsoljuk, hogy ne csatlakoztassák a Ledger pénztárcát a tárolóhoz, amíg a probléma megoldódik, mivel a jelentések szerint a felhasználók gyanús linkre kattintva érméket veszítettek.
Biztonsági sebezhetőséget fedeztek fel a @ledgerhq/connect-kit-loaderben, ami olyan downstream projekteket érint, mint a Wagmi és a MetaMask SDK. Javaslatok a pull request egyesítésére, a függőségek befagyasztására, a harmadik féltől való függőségek alapos vizsgálatára és az erőforrások betöltés előtti ellenőrzésére.
A beszélgetések az NPM, a GitHub, a Ledger, az Ethereum és általában a kriptopénz-iparág különböző sebezhetőségei és aggályai körül forognak.
A témák között szerepel az NPM opcionális aláírási támogatásának hiánya, az NPM kritikája, amiért nem fogadja el a közösség által nyújtott aláírási támogatást, valamint az "integritás" mező hiánya a package-lock.json fájlban.
További témák a PGP-kulcsok használata kódaláíráshoz, az ellátási láncot érő támadások, az adathalász-támadások, a Ledger-eszközökkel kapcsolatos biztonsági aggályok, a stabilcoin kockázata, az automatizálás szerepe a közzétételi folyamatokban, a CDN-ek sebezhetőségei és a fokozott biztonsági intézkedések szükségessége.
Az S-210. számú törvényjavaslat, más néven a fiatalok pornográfiának való kitettségtől való védelméről szóló törvény, átment a szenátuson, és jelenleg a közbiztonsági bizottság vizsgálja.
A törvényjavaslat célja, hogy megvédje a gyermekeket az online ártalmaktól, de bírálatokkal is szembesült a személyes döntések és az internetes szabadságjogok esetleges megsértése miatt.
A kormány fontolgatja az arcfelismerő technológiával működő életkor-ellenőrző rendszerek alkalmazását, ami adatvédelmi aggályokat vetett fel.
A törvényjavaslat a weboldalak blokkolására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.
A cikk a törvényjavaslat ellen érvel, kiemelve a gyermekek védelmének fontosságát anélkül, hogy a kormány által támogatott cenzúrához folyamodnánk.
A hozzászólások részben alternatív megoldásokat és a webes technológiák fejlődése miatt a weboldalak blokkolásának vagy cenzúrázásának kihívásait vizsgáljuk.
A cikket Michael Geist írta, aki megosztja a C-11-es törvényjavaslattal kapcsolatos aggályait, valamint a műsorszórási és távközlési törvényhoz ási felülvizsgálati testület jelentésével kapcsolatos egyéb témákat.
A javasolt kanadai internetes törvényjavaslat, az S-210, célja a szexuális tartalmakhoz való hozzáférés korlátozása és a gyermekek védelme.
A kritikusok aggályokat fogalmaznak meg a demokratikus ellenállás hiánya, a magánélet védelme, a cenzúra és a hatalommal való visszaélés miatt.
A vita kiterjed a CSAM-ellenes intézkedésekre irányuló lobbitevékenységekre, a Trudeau elleni petícióra, a korhatár-ellenőrző rendszerek hatékonyságára, a túlzásba vitt blokkolásra, a szülői felügyeletre, a kormányzati ellenőrzésre, a szűrőrendszerek korlátaira, a szabályok betartatására, a közösségi média hatására a fiatalok mentális egészségére, valamint a szülői útmutatás és nevelés fontosságára.
Néhány rendőrkapitányság nem hajlandó kiadni a testkamerás felvételeket, mint például Miguel Richards esetében, akit a New York-i rendőrség lelőtt.
A testkamerák hatékonysága a büntető igazságszolgáltatási rendszer átláthatóságának és elszámoltathatóságának előmozdításában megkérdőjeleződött.
Megfelelő szabályozásra, felügyeletre és elszámoltathatóságra van szükség ahhoz, hogy ezeket az aggályokat kezeljük, és biztosítsuk a tisztviselők viselkedésére gyakorolt elrettentő hatást.
A vita fő témája a rendőrségi testkamerafelvételek elszámoltathatósági célú felhasználása és hozzáférhetősége.
Aggályok merülnek fel a bizonyítékok eltitkolásával, a felvételek megbízhatóságával és karbantartásával, valamint a bizonyítékok szándékos elhallgatásával kapcsolatban.
A javaslatok között szerepel a felvételek rendszeres ellenőrzése, a kamerák megfelelő karbantartása és a rendőrök felelősségre vonása a kamerák használatáért a nyilvánossággal való interakciók során.