Japán olyan szabályozás bevezetését tervezi, amely arra kényszerítené az olyan technológiai óriásokat, mint az Apple és a Google, hogy mobil operációs rendszereiken engedélyezzék harmadik féltől származó alkalmazásboltok és alternatív fizetési lehetőségek használatát.
A cél a Japánban fennálló erőfölényükkel való állítólagos visszaélés kezelése.
A jogszabály, amely az alkalmazásboltokra és a fizetésekre, a keresésre, a böngészőkre és az operációs rendszerekre vonatkozik majd, várhatóan 2024-ig kerül a parlament elé.
A cikk a Hacker News platform funkcióit, viselkedését és irányelveit vizsgálja, beleértve a moderátorokat, a lefelé szavazó kommenteket és a megjelöléses viselkedést.
Olyan bónusz funkciókat említ, mint a Hacker News Classic és a Hacker News Lists.
A cikk kitér a Hacker News adatállományának BigQuery-n való elérhetőségére adatelemzés és gépi tanulás céljából, valamint a hivatalos RSS-feedekre, a HN Search funkcióra és a Hacker News tartalomszűrésére.
Az összefoglaló a Hacker News platformmal kapcsolatos különböző témákat érint, többek között a moderációs gyakorlatot, a nem dokumentált funkciókat, a rejtett funkciókat, a felhasználói csalódásokat, a színes rangsorokat, a szavazási manipulációt, a tiltott fiókokat, valamint a magánélet védelmével és az öncenzúrával kapcsolatos aggályokat.
Áttekintést nyújt a Hacker News funkcióiról, irányításáról és felhasználói élményeiről.
Az összefoglaló az adott részek legfontosabb témáit és vitáit tartalmazza.
A Moderna és a Merck együttműködött egy mRNS-alapú rák elleni vakcina, az mRNS-4157 kifejlesztésében.
A vakcina ígéretes eredményeket mutatott a melanoma kiújulásának vagy halálozásának megelőzésében, ha a Merck Keytruda kezelésével kombinálják.
Egy 2b fázisú vizsgálatban a kombinált terápia három év elteltével 49%-kal csökkentette a kiújulás vagy halálozás kockázatát a Keytruda önmagában történő alkalmazásához képest.
Ezek a pozitív eredmények a kombinált terápia 3. fázisú vizsgálatának elindításához vezettek.
A vakcina egyes országokban 2025-re állhat rendelkezésre gyorsított jóváhagyásra.
A Moderna és a Merck más ráktípusok, például a nem kissejtes tüdőrák esetében is vizsgálja a vakcina alkalmazását.
A megbeszélés a vakcinák különböző aspektusait járja körül, például a Moderna mRNS rák elleni vakcinájának hatékonyságát és lehetséges mellékhatásait.
Kitér továbbá a vakcina fogalmának meghatározása körül folyó vitára, valamint a COVID-19 vakcinák biztonságosságával és hosszú távú hatásaival kapcsolatos aggályokra.
A vita során olyan témákat vizsgálnak meg, mint a véralvadási problémák, a vakcinázás jelentősége a COVID-19 összefüggésében, a vakcinák fejlesztésének finanszírozási modelljei, a rák kezelésére szolgáló személyre szabott vakcinák, a gyógyszercsatornák fejlődése és kihívásai, valamint a szkepticizmus szerepe a gyógyszeriparban.
A felhasználók csalódottságuknak adnak hangot az e-kereskedelmi weboldalak és platformok keresési funkcióival kapcsolatban, olyan problémákra hivatkozva, mint a pontatlan eredmények és irreleváns javaslatok.
Sok vállalat úgy véli, hogy a profitot a keresés minőségével szemben helyezi előtérbe, ami a felhasználók bizalmának hiányához vezet.
A fejlesztési javaslatok között szerepel a jobb címkézés és kategorizálás, a nyelvi modell alapú tanulás alkalmazása, valamint a felhasználók számára nyújtott inkrementális értékek növelésére való összpontosítás. Az adatvédelmi aggályok és a böngészőfunkciók eltérítése is szóba került.
Január 29-től az Amazon Prime Video korlátozott reklámokat fog bevezetni, kivéve, ha az ügyfelek havi 2,99 dolláros felárat fizetve a reklámmentes élményt választják.
Ennek a lépésnek az a célja, hogy az Amazon be tudjon fektetni a tartalomba, és jobban versenyezhessen más streaming szolgáltatásokkal.
Míg az Amazon Prime havi díja változatlan marad, a reklámmentes streaming opció a teljes költséget alig 18 dollárra növeli, ami igazodik más streaming szolgáltatások, például a Disney Plus és a Netflix megközelítéseihez, amelyek az olcsóbb csomagjaikban reklámokat is tartalmaznak.
Az Anker PowerPort Atom PD 2 töltő az Apollo 11 vezérlő számítógépéhez képest jelentősen gyorsabb CPU-val rendelkezik, a becslések szerint 563-szor gyorsabb.
Az Anker töltő több programtároló helyet is kínál, mint az Apollo 11 számítógép.
Nem világos azonban, hogy az Apollo-11 számítógépének dedikált hardveres képességei szoftveresen is reprodukálhatók-e, ami további elemzést igényel.
A vita az analóg és a digitális számítógépek összehasonlítását, valamint ezek előnyeit és korlátait vizsgálja.
Kitér a Turing-teljesség fogalmára és a hibrid számítógépek jelentőségére.
A cikk kitér az analóg számítások terén folyó kutatásokra, a kontextus és a kommunikáció fontosságára a fogalmak meghatározásában, valamint a redundancia fogalmára a számítógépes rendszerekben. Emellett megemlíti a különböző számítógépes chipek használatát az űrkutatásban és a számítástechnika fejlődését, mint például az Apollo Guidance Computer és az USB-C töltők.
A cikk kiemeli a folyamatos tanulás jelentőségét a szoftverfejlesztők számára, és bemutatja az emberi memóriával és tanulással kapcsolatos, kutatásokkal alátámasztott, a területre is alkalmazható meglátásokat.
Hangsúlyozza, hogy az oktatási módszereket össze kell hangolni a tanított tartalommal, és gyakorlati következtetéseket kínál a tanulási eredmények javítására.
A cikk foglalkozik a programozási képességgel kapcsolatos kihívásokkal, és ajánlásokat tesz az egyének felvételére és képzésére, miközben hangsúlyozza a növekedési gondolkodásmód és a célorientáltság fenntartásának fontosságát a kudarcok és kudarcok leküzdése érdekében. Hangsúlyozza továbbá az őszinte visszajelzés és támogatás értékét a készségfejlesztés és a növekedési gondolkodásmód elősegítése érdekében.
A cikk megkérdőjelezi a "tanulási stílusok" fogalmát, és azt javasolja, hogy az oktatásnak inkább a tanított tartalomra, mint az egyéni tanulási preferenciákra kell épülnie.
A hozzászólások kiemelik az osztályozással és a szabványosított tesztekkel kapcsolatos problémákat, hangsúlyozzák a személyre szabott oktatás szükségességét, valamint a szakértelem és az intelligencia szerepét a problémamegoldásban.
A vita olyan témákat vizsgál, mint a mesterséges intelligencia korlátai, a tudás bináris természete, a tanítási módszerek, valamint a részletek és az átfogó kép jelentősége a tanulásban. Röviden szó esik a pszichológia replikációs válságáról és a hosszú távú memória fogalmáról.
A vita középpontjában a szövegszerkesztő optimális adatszerkezete áll, nevezetesen az, hogy a tömb a legjobb választás-e.
Különböző adatszerkezeteket, például köteleket, kiegyensúlyozott bináris fákat és réspuffereket elemezünk teljesítményük és a különböző fájltípusok kezelésére való képességük szempontjából.
A beszélgetés kitér a nagyméretű fájlok kezelésének kihívásaira is, és összehasonlítja a különböző szövegszerkesztők, különösen az Emacs, a NeoVim és a Helix hatékonyságát a sebesség és a teljesítmény szempontjából.
A Harvard Medical School által országszerte végzett tanulmányból kiderül, hogy az ellátás minősége romlik, miután a kórházakat magántőke-befektetési társaságok felvásárolják.
Ezekben a kórházakban a betegeknél nagyobb a kockázata a megelőzhető állapotoknak és a kedvezőtlen kimenetelű betegségeknek, például az eséseknek és a fertőzéseknek.
Az eredmények rávilágítanak a profitorientált motívumok és a betegellátás és -biztonság közötti lehetséges konfliktusra, és aggodalmakat vetnek fel a magántőke egészségügyben gyakorolt hatásával kapcsolatban.
A magántőke-befektetési társaságok hatással vannak a kórházakra és az egészségügyi ágazatra, és aggodalmak merülnek fel az ellátás minőségének a felvásárlásokat követő romlása miatt.
Vita folyik a privatizáció előnyeiről és hátrányairól a különböző iparágakban, köztük az egészségügyben, valamint a kormányzati szabályozás szerepéről ebben az összefüggésben.
A magántőke hatékonyságát és a szabadpiaci modell egészségügyi ágazatban való bevezetésének kihívásait is megvitatják, valamint a profitorientált motivációk lehetséges negatív következményeit az ágazatban.
Az Egyesült Királyság lett a G20-ak első nagy országa, amely felére csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, és jelenlegi kibocsátása 320 millió tonna alá csökkent.
Ez az eredmény azért jelentős, mert azt mutatja, hogy az ország nagyobb népessége és gazdasága ellenére is halad a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén.
Meglepő módon ez a teljesítmény kevés figyelmet kapott a kampánycsoportok és a politikusok részéről, és nem is népszerűsítik aktívan. Az adatok a The Spectator adatközpontban érhetők el, amelyet a Global Carbon Project követ nyomon.
A kritikusok szerint az Egyesült Királyság szén-dioxid-kibocsátásának csökkenése részben a gyártás kiszervezésének és a szolgáltatásalapú gazdaságra való áttérésnek köszönhető, ami aggályokat vet fel az Egyesült Királyságban fogyasztott árukból származó kibocsátások exportálásával kapcsolatban.
Szó esik a szén-dioxid-számviteli gyakorlatokról, a Brexitnek a gyártásra gyakorolt hatásáról és a zöld energia termelésének kettős elszámolásának lehetőségéről.
A cikk az atomenergia, a szélenergia és más megújuló energiaforrások szerepét, valamint a tömegközlekedés hatékonyságát és kényelmét vizsgálja. A környezetvédelmi intézkedések gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban különböző vélemények hangzanak el, a politikai elfogultsággal és a forrás hitelességével kapcsolatos aggályokkal.
A felhasználók visszajelzést adtak a Whataaabout.com weboldalon található tevékenységek rövid listájáról és a félrevezető költségkategóriákról, valamint a hibákról és a nem megfelelő tevékenységi javaslatokról.
Az alkotó a pozitív visszajelzések alapján további tevékenységeket tervez hozzáadni, és a felhasználók általában pozitív visszajelzéseket adtak a weboldalon, további funkciókat és valósághűbb képeket javasolva.
Szó esik a CBD-nek a gyermekek epilepsziájának kezelésében való alkalmazásáról, valamint különböző tevékenységekre vonatkozó javaslatokról a szünidő alatt, többek között a CBD kipróbálásáról és egy minimalista játékplatform létrehozásáról a gyermekek számára a kódolás elsajátításához. A felhasználók visszajelzést is adnak egy véletlenszerű tevékenységeket kínáló weboldalról, javításokat és nagyobb változatosságot javasolva.
A make(1) parancs a Linuxban a C, C++ és Fortran fájlok létrehozására használható Makefile nélkül.
Az olyan környezeti változók, mint a CFLAGS és az LDLIBS használhatók a fordító és a linker zászlók átadására a make parancsnak.
A Makefile-ban egy szabály beillesztése lehetővé teszi a forrásfájlok automatikus újraépítését, amikor a fejlécfájlok megváltoznak, és egy tiszta célprogram hozzáadása eltávolíthatja az objektumfájlokat és a bináris állományokat.
A beszélgetés a Make, mint build automatizálási eszköz használatának kihívásai és frusztrációi körül forog.
Egyesek azzal érvelnek, hogy a Make bonyolult és felhasználóbarátabbá kell tenni, míg mások a használata mellett érvelnek és kiemelik előnyeit.
Megemlítésre kerülnek az alternatív eszközök, mint a CMake és a Ninja, amelyek hatékonyságáról eltérő vélemények hangzanak el, és a vita kitér a függőségek kezelésére, a párhuzamosításra és a Makefile szervezésére.
1982-ben az SAT-vizsgán történt egy hiba, amikor a diákok felfedezték, hogy egy tesztkérdésre helytelen választ adtak.
A cikk bemutatja a forgások számlálásának fogalmát, és elmagyarázza annak alkalmazását olyan területeken, mint a csillagászat.
Kitér a szabványosított tesztek csökkenő jelentőségére, és a Brilliant online tanulási platformot ajánlja a kritikus gondolkodás és a problémamegoldó készségek fejlesztésére. A cikk ingyenes kipróbálási lehetőséget kínál, és elismeri a Brilliantot a videó szponzorálásáért.
A beszélgetés különböző témákat érint, például egy YouTube-videó kritikáját, a szabványosított tesztek hibáit, a matematikaoktatás kihívásait, az oktatási rendszer javítását és a forgások fogalmát a geometriában.
A felhasználók véleményüket, tapasztalataikat és meglátásaikat osztják meg ezekkel a témákkal kapcsolatban.
Ez a megbeszélés platformot biztosít az értelmes beszélgetésekhez és a különböző oktatási témákkal kapcsolatos eszmecserékhez.
A 2nd City Zoning egy interaktív térkép, amelyet Chicago területrendezési szabályzatának egyszerűsítésére terveztek, és amelyet a Sim City 2000 ihletett, és amely színkódolt területrendezési körzeteket használ.
A felhasználók navigálhatnak a térképen, hogy megértsék a területfelhasználási mintákat, meghatározzák az épületük területfelhasználási státuszát, és meghatározzák az ideális helyeket vállalkozásuk számára.
A projektet a DataMade, Derek Eder és Juan-Pablo Velez közösen fejlesztette ki, és grafikával, hangokkal és zenével fokozza a felhasználók elkötelezettségét.
A viták középpontjában a chicagói területrendezési térképpel kapcsolatos problémák állnak, beleértve a térkép áttekinthetőségével és az adatok pontosságával kapcsolatos kritikákat.
Vita folyik az övezeti térkép színvilágáról és kialakításáról.
A résztvevők megvitatják továbbá a területrendezés egyenlőtlenségre gyakorolt hatását, a vegyes területrendezés lehetőségeit, a SimCity-t, a keresőgombokkal kapcsolatos kérdéseket, a parkolást a városokban és a parkolási támogatások hatását.