Az alkalmazás koncepciója az elemek, például a víz, a tűz, a szél és a föld manipulálását foglalja magában, az elemek mozgatásával.
Az alkalmazás tartalmaz egy idő szerinti rendezési funkciót is.
Ez az alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy interakcióba lépjenek a különböző elemekkel, és azokat egy időalapú rendezési rendszer alapján rendezzék.
A beszélgetés középpontjában egy olyan játék vagy weboldal áll, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy új elemek kombinálásával új elemeket vagy koncepciókat hozzanak létre.
A résztvevők megvitatják a játékkal kapcsolatos tapasztalataikat, a felhasznált mesterséges intelligencia modelleket, és javaslatokat tesznek a játék fejlesztésére.
A kombinációkról megoszlanak a vélemények, egyesek értelmetlennek tartják őket, míg mások értékelik a kreativitást és az újdonságot. Más hasonló játékokat és a felület javítására vonatkozó javaslatokat is megemlítenek.
A szerző megvizsgálja a PDF-dokumentumok maximális méretkorlátozását, és megállapítja, hogy az Adobe Acrobat 381 kilométerszer 381 kilométerben állapítja meg a korlátot.
A szerző feltárja a PDF-ek belső szerkezetét, és megtanulja, hogyan lehet kézzel szerkeszteni őket, hogy nagyobb PDF-eket hozzon létre az oldalméret és a felhasználói egység megváltoztatásával.
Megjegyzendő azonban, hogy a felhasználói egységértéket nem használják széles körben, és a legtöbb PDF-dokumentum esetében nem biztos, hogy gyakorlati jelentőséggel bír. A szerző olyan PDF-et hoz létre, amely azt állítja, hogy nagyobb, mint az egész világegyetem, de ennek nem biztos, hogy van valós jelentősége.
A cikk és a hozzászólások a PDF-fájlok különböző aspektusait, például előnyeit, korlátait és biztonsági aggályait tárgyalják.
Olyan témákról is szó esik, mint a nullák helyes száma, a millió és a milliárd közötti különbségtétel és a PDF-szabványok.
A beszélgetések olyan különböző témákat is érintenek, mint a Google Maps, a Windows nyomtatási problémák, Umberto Eco művei és az univerzum mérete. A beszélgetés a PDF méretének Németországgal való összehasonlításával és az ország történelmi vakfoltjainak megvitatásával zárul.
Garry Tan, az Y Combinator vezérigazgatója kritikával szembesült egy közösségi médiában közzétett bejegyzése miatt, amelyben hét San Francisco-i felügyelő lassú halálát kívánta.
A felügyelők fenyegető leveleket kaptak otthonukba, ami miatt ketten közülük rendőrségi feljelentést tettek.
Tan később bocsánatot kért, de ez az incidens beszélgetést indított el a köztisztviselők biztonságáról és a szólásszabadság határairól.
A beszélgetés a Y Combinator vezérigazgatója, Garry Tan ellentmondásos tettei és kijelentései körül forog, beleértve egy részeg dühkitörést, s értő tweeteket és fenyegetéseket.
A beszélgetések a szólásszabadság következményeit, a vezérigazgatók szerepét és felelősségét, valamint a bennük kialakuló lehetséges negatív tulajdonságokat boncolgatják.
A beszélgetés kitér a politikai hovatartozásra, a technológiai ipar imázsára, a médiamegjelenésekre és a sztochasztikus terrorizmus fogalmára is, vitákat váltva ki a kötelező szavazásról, a cenzúráról és a kormányzaton belüli hatalmi dinamikáról.
A nyílt forráskódú mesterséges intelligencia közösséget felbolydította a párizsi Mistral mesterséges intelligenciával foglalkozó cég "miqu-1-70b" nevű nyílt forráskódú nagy nyelvi modelljének (LLM) felfedezése.
A kiszivárgott modell az LLM feladatokban nyújtott lenyűgöző teljesítményével hívta fel magára a figyelmet, és potenciálisan vetekedhet az OpenAI GPT-4 modelljével, vagy akár meg is haladhatja azt.
Ha a kiszivárgott modell sikeresnek bizonyul, jelentős versenyt jelenthet az OpenAI előfizetési szintjeinek, bár az OpenAI még mindig előnyben van a GPT-4 Turbo és GPT-4V modelljeivel.
A Mistral, egy mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat vezérigazgatója elismerte, hogy kiszivárgott az új nyílt forráskódú mesterséges intelligencia modelljük, amely a GPT-4 versenytársa.
A felhasználók megvitatják a különböző kvantálási formátumokat tesztelési és termelési célokra, valamint az ollama/llama.cpp programot, a Mistral teljesítményét az OpenAI-hoz képest, és a tokenek használatát a kontextushoz és a kimenethez.
A beszélgetés kitér a nyelvi modellek nagy kontextusméretének korlátaira, a GPT-4 képzés költségeire és képességeire, a Mistral piaci pozícionálására, a mesterséges intelligenciamodellek elfogultságával és értékelésével kapcsolatos aggályokra, a Mixtral teljesítményére, a nyelvi modellek vízjelzésére, valamint a "nyílt forráskódú" fogalom meghatározására és visszaéléseire is.
A humorukról ismert Far Side képregények naponta frissülnek klasszikus válogatásokkal.
A képregények számos vicces szituációt ölelnek fel, például a hangyavilág kínos pillanatait és Alfred Hitchcock "A madarak" című filmjét.
A napi frissítések mellett a gyűjtemény tartalmazza az előző napi képregényeket, képregénygyűjteményeket, valamint más rajzolókra és rajzfilmekre való hivatkozásokat.
A vitafórum résztvevői megosztják Gary Larson "The Far Side" című képregénye iránti csodálatukat, és beszélgetéseket folytatnak kedvenc képregényeikről és Larson munkásságának kulturális jelentőségéről.
A beszélgetés számos más témára is kiterjed, többek között Larson nemrégiben visszatért a rajzoláshoz, a paleontológiára gyakorolt hatásáról és a keresztrejtvényfejtésben való részvételéről.
A "The Far Side" és a technológiai ipar közötti kapcsolatot, valamint Larson karaktereinek egyedi rajzstílusát és humorát is feltárja.
A Sega AI Computer, egy ritka és ismeretlen rendszer 1986-ból, a figyelem középpontjába került, miután megjelentek a romok, adatdömpingek, szkennelések és fényképek.
Az oktatási célokra tervezett, mesterséges intelligencia képességekkel rendelkező számítógépet elsősorban japán iskoláknak értékesítették, és korlátozott példányszámban jelent meg.
A Sega AI Computer hatással volt a későbbi Sega platformokra, és most már a MAME segítségével emulálható. Az olyan szervezetek, mint a Game Preservation Society és az SMS Power! nagy szerepet játszottak a rendszer megőrzésében és kutatásában, és adományokkal támogatják a folyamatos megőrzési erőfeszítéseket.
A beszélgetés során több, a Segával kapcsolatos témát is megvitatnak, mint például a Sega AI számítógép, egy Sega gyártmányú projektor és a Sega konzolok iránti nosztalgia.
A könyv a Sega Master System népszerűségét, a retro játékhardverek és szoftverek tervezését, valamint a Dreamcast technológiai fejlődését vizsgálja.
A beszélgetés során röviden szó esik a játékoknak a technológiára gyakorolt hatásáról és az 1986-os mesterséges intelligencia télről is.
A szerző elmagyarázza, miért döntöttek úgy, hogy blogjukat az IPFS-ről (InterPlanetary File System) egy hagyományos szerverre helyezik át.
Az IPFS-sel kapcsolatban kihívásokkal szembesültek, többek között azzal, hogy a személyes csomópontok helyett az átjárókra támaszkodnak, és hogy nehézséget okoz a tartalom frissítése és böngészőkben való elérhetővé tétele.
Annak ellenére, hogy a szerző még mindig hitt az IPFS-ben rejlő lehetőségekben, úgy találta, hogy az nem felel meg a személyes blogolási igényeinek.
Az IPFS (InterPlanetary File System) az alkalmazásfejlesztő ökoszisztémák vitatémája, a felhasználók dicsérik a stabilitását és megbízhatóságát a fájlok tárolására.
Az IPFS erőforrás-fogyasztásával és skálázhatóságával kapcsolatban felmerült néhány aggály.
A beszélgetés kitér az alternatív decentralizált tárolási megoldásokra és a blokklánc névfeloldásra vonatkozó korlátaira is, kiemelve a decentralizált technológiák használatának előnyeit és kihívásait a weboldalak tárolására és a fájlok megosztására.
A makaronok a biztonsági tokenrendszerek egy olyan típusa, amely HMAC aláírással ellátott hordozói tokeneket használ, amelyek a jogosultság korlátozására caveats-nek nevezett állításokkal rendelkeznek.
A figyelmeztetések sorrendje nem fontos, és a kérelem sikeréhez minden figyelmeztetésnek meg kell felelnie.
A makaronok a felhasználó által szerkeszthető és JIT-generált tokenek lehetővé tételével kezelik az egyszerű hordozói tokenek sebezhetőségét.
Ezek a nyilvános felhőplatformok engedélyezési rendszereiben implementálhatók, és első és harmadik féltől származó fenntartásokhoz használhatók.
A harmadik féltől származó figyelmeztetésekkel ellátott tokenek létrehozására és ellenőrzésére szolgáló kód implementációját is megvitatjuk.
A makaronokat olyan platformokon használják, mint a Fly.io, valamint a munkásszerverek tokenalapú hitelesítési rendszereiben.
Összességében a makaronok fokozott biztonságot, rugalmasságot és a különböző személyazonossági szolgáltatók egymásra helyezésének lehetőségét kínálják.
A makaronok a különböző rendszerekben használt hitelesítési és engedélyezési mechanizmusok egy típusa.
A beszélgetés rávilágít a makaronok használatának előnyeire és hátrányaira, valamint korlátaira és a különböző problématerületekre való alkalmasságára.
A Google szabadalmakkal rendelkezik a makarónikra, ami szkepticizmusra ad okot azzal az állításukkal kapcsolatban, hogy nem pereskednek a nyílt forráskódú felhasználások ellen.
A makaronok használatának megvalósítása és kihívásai, valamint alternatív hitelesítési tokenrendszerek kerülnek megvitatásra.
A beszélgetés röviden megemlíti a macaronok (a hitelesítési mechanizmus) és a macaronok (a kulináris élvezet) közötti keveredést és a kettő eredetét.
További témák a tokenbiztonság, a hozzáférés-szabályozás, a dokumentáció és a Fly platform.
Kísérletben vizsgálták a ChatGPT használatának hatását a technikai interjúk során a csalásra.
A tanulmány felfedezte, hogy a ChatGPT-t használó jelöltek észrevétlenül csalhatnak, ami aggodalomra ad okot az iparágban.
Az eredeti és személyre szabott interjúkérdések hatásosnak bizonyultak a csalás megelőzésében, és a vállalatokat arra ösztönzik, hogy készítsenek magával ragadó kérdéseket, amelyek valódi mérnöki készségeket mérnek fel.
A mesterséges intelligenciát, konkrétan a ChatGPT-t használják a kódolási állásinterjúk során, ami vitát vált ki annak igazságosságáról és hatékonyságáról.
Egyesek szerint ez tisztességtelen vagy csalás, míg mások praktikus és őszinte megközelítésnek tartják.
A vita középpontjában az áll, hogy az AI-eszközök képesek-e pontosan értékelni a problémamegoldó készségeket, és hogy engedélyezni kell-e a külső referenciákat és a nyílt forráskódú projekteket.
A DeepSeek Coder egy mesterséges intelligencia nyelvi modell, amelyet angol és kínai nyelvű kódok és természetes nyelvek feldolgozására terveztek.
Különböző modellméretekben kapható, és erős teljesítményt mutatott a kódolási benchmarkokban.
A DeepSeek Coder nyílt forráskódú, és szabadon használható kutatási és kereskedelmi célokra, a használatára vonatkozó utasítások pedig megtalálhatók a weboldalukon.
A vita középpontjában a mesterséges intelligencia kódolási eszközök és szolgáltatások, például a ChatGPT, a Bard, az ollama és a DeepSeek használata áll olyan feladatokhoz, mint a kódtérképezés, a refaktorálás és a hibakövetés.
Egyes résztvevők pozitív tapasztalatokat szereztek, míg mások korlátozásokkal találkoztak, ami olyan javaslatokat vetett fel, mint például a Retrieval-Augmented Generation (RAG) használata Langchain beállítással vagy copilottal az ismétlődő feladatokhoz.
A mesterséges intelligencia jövőjét vizsgáljuk a kódolásban, kiemelve a korrektséggel kapcsolatos aggályokat és az emberi szakértelem fontosságát. Az API-specifikációk, a kódgenerálási modellek és a különböző mesterséges intelligencia-modellek használatának skálázhatóságát és kihívásait is megvitatjuk. A különböző mesterséges intelligenciával működő kódolási eszközök és szolgáltatások összehasonlítása a teljesítmény, a könnyű használhatóság és a konkrét képességek alapján történik.
További kutatásra van szükség a tranzakciók és a munkamenetek határainak tisztázásához, valamint a hibatűréssel, a másodlagos indexekkel és a cross-shard tranzakciókkal kapcsolatos aggályok tisztázásához. A hálózati partíciók hatással lehetnek a RavenDB teljesítményére.
A RavenDB felhasználói problémákat jelentettek az elakadt olvasásokkal, az elveszett írásokkal és a véletlenszerű adatok eltűnésével kapcsolatban, ami egyeseket arra késztetett, hogy más adatbázisokra, például az SQL Serverre vagy a MartenDb-re váltsanak.
A vita olyan témákat érint, mint a replikáció, az atomi kötelezettségvállalás és az adatbázisok egyidejűség-szabályozása, és a szerző azt javasolja, hogy a kizárólag a replikációra való támaszkodás nem feltétlenül a legjobb megoldás.
A légiközlekedési iparágban tapasztalható biztonsági kultúra és mérnöki fegyelem hiánya az adatbázisok területéhez hasonlítható, ami aggályokat vet fel a RavenDB-hez hasonló adatbázisok helyességével, tartósságával és összetettségével kapcsolatban.
A Comcast felhagy az "Xfinity 10G Network" márkanév használatával, miután egy fellebbezés elvesztése miatt azt félrevezetőnek találták.
A "10G" a jelenlegi kábelhálózatoknál gyorsabb, 10 Gbps sebességű szélessávú kapcsolatokra utal.
A Nemzeti Reklámfelügyeleti Testület (NARB) úgy ítélte meg, hogy a Comcast állítása, miszerint az 5G hálózatokhoz képest nagyobb sebességgel rendelkezik, nem volt megalapozott, ami rávilágított a zavarosságra, és ellentmondott az 5G vezeték nélküli hálózatok körüli hype-nak.
A Comcastot kritizálták a "10G hálózatával" kapcsolatos megtévesztő állítások miatt, és beleegyezett azok megszüntetésébe.
Az ügyfelek és a kritikusok rossz szolgáltatással és hamis ígéretekkel vádolták a Comcastot, a panaszok a számlázási problémáktól a szolgáltatások lemondásának nehézségeiig terjedtek.
A verseny hiánya az amerikai szélessávú piacon aggodalomra ad okot a magas árak és a nagy sebességű lehetőségek korlátozott elérhetősége miatt. Egyesek a közösségi alapú távközlési vállalatokat javasolják a gyorsabb és megfizethetőbb internetszolgáltatások lehetséges megoldásaként.