A Szövetségi Kommunikációs Bizottság megszavazta a hálózatsemlegességi szabályok visszaállítását, hogy az internetszolgáltatók ne blokkolhassák vagy lassíthassák a versenytársak szolgáltatásait.
Ez a döntés megújítja a kormányzat ellenőrzését a szélessávú vállalatok felett, ami valószínűleg jogi csatározásokat vált ki az iparágból.
Az eredetileg az Obama-korszakban bevezetett szabályokat a Trump-adminisztráció idején törölték, és most újból vitát indítottak a szabad internetről, amely egyaránt kapott támogatást és kritikát.
A vita a hálózatsemlegességi szabályok FCC általi visszaállításáról, valamint az internetszolgáltatók megfelelési terheiről, a kormányzati szabályozásról és a hálózatsemlegességi törvények társadalmi hatásairól szóló vitákról szól.
A politikai dinamikával, a monopóliumokkal, a liberalizmussal és a politikai döntéshozatalban részt vevő kormányzati szervekkel kapcsolatos különböző szempontokat vizsgálják, valamint az internetszolgáltatók gyakorlatával és a hatályon kívül helyezés következményeivel kapcsolatos aggályokat.
A párbeszéd kitér a republikánus párttal szembeni kritikákra, a jogalkotási döntéshozatalra, a politikai diskurzusra gyakorolt polarizációs hatásokra, a média befolyására, valamint a marginalizált csoportokra és a társadalmi fejlődésre gyakorolt hatásokra.
A Microsoft az IBM közreműködésével nyilvánosságra hozta az MS-DOS 4.00 forráskódját MIT licenc alatt, amely béta bináris programokat, dokumentumokat és lemezképeket tartalmaz.
Az MS-DOS 4.00 8086-os összeszerelési kódját, egy jelentős történelmi darabot, a nyílt innováció elősegítése érdekében megosztják a volt Microsoft CTO Ray Ozzie-val folytatott beszélgetést követően.
A forráskód elérhető a GitHubon, így a felhasználók hiteles hardveren vagy emulátoron is működtethetik.
A GitHub felhasználói nosztalgikusan beszélgetnek a régebbi MS-DOS-verziókról, és megosztják egymással a hexaszerkesztővel történő szoftverfeltörés emlékeit.
A beszélgetés kitér a régi szoftverek, például az MS-DOS nyílt forráskihelyezésére, a programozás terminológiai változásairól és a nyelv érzékenységéről.
A Microsoft közelmúltbeli akciói a GitHubon, beleértve a történelmi MS-DOS fájlok, köztük a Multi-tasking MS-DOS béta kiadását és eltávolítását, kiemelésre és megvitatásra kerülnek.
A canvas-confetti modul testreszabott konfetti animációkat tesz lehetővé a weboldalakon, olyan állítható paraméterekkel, mint a sebesség, a gravitáció, a formák és a színek.
A felhasználók növelhetik a teljesítményt a mátrixértékek gyorsítótárazásával, letilthatják a mozgást, egyéni alakzatokat hozhatnak létre, átméretezhetik a vásznat, kihasználhatják a webes munkásokat, és leállíthatják/törölhetik az animációkat.
A modul példákat mutat be különböző konfetti animációk létrehozására, azok különböző módszerekkel történő elindítására és a különböző irányokból történő folyamatos animációk fenntartására.
A megbeszélés a GitHubon található front-end konfetti animációs könyvtárak felhasználását vizsgálja a nagy teljesítményű animációk fejlesztéséhez, amelyek a vászon és a pointeresemények letiltását alkalmazzák.
A felhasználók személyes anekdotákat és meglátásokat cserélnek a különböző alkalmazások konfetti animációival kapcsolatban, és különböző véleményeket fogalmaznak meg azok hatékonyságáról.
A beszélgetés kitér a konfetti történetére, az ünnepségeken betöltött szerepére, sőt, még a szimulált környezetben való élet koncepciójának megvitatására is, valamint a technikai megvalósításról, a JavaScript adatvédelmi vonatkozásairól és a webes animációk alternatív módszereiről is szó esik.
A TSMC bemutatta fejlett, 1,6 nm-es A16-os technológiáját, amely magában foglalja a hátoldali tápellátó hálózatot (BSPDN) és a kapu köré épített nanoréteg-tranzisztorokat (GAA).
Az A16 az elődjéhez képest nagyobb teljesítményt, hatékonyságot, energiafogyasztást és tranzisztorsűrűséget kínál, és az Intel 14A csomópontjával vetekszik.
A BSPDN, nevezetesen a Super Power Rail (SPR) bevezetése az A16-ban fokozza annak összetettségét, de jelentős előnyöket biztosít a mesterséges intelligencia és a HPC processzorok számára.
A TSMC bemutatott egy csúcstechnológiás 1,6 nm-es folyamatot, amely hátsó oldali energiaellátással rendelkezik, míg az Intel a DSA technológiát használja az 1,4 nm-es folyamathoz, kiemelve az iparág teljesítményorientáltságát.
A megbeszélések olyan témákat járnak körül, mint a félvezetőgyártás elsőbbsége, a tranzisztorsűrűség, a chiptervezés optimalizálása és az EUV litográfiai technológia akadályai.
Az AI/HPC processzorok fejlődése, az átmenő átvezetők, a volfrám felhasználása a gyártásban és a szilíciumtechnológia összetettsége szintén kulcsfontosságú pontok a beszélgetésben, hangsúlyozva a félvezető ágazat folyamatos fejlődését és kihívásait.
Az alkotó bemutatja a NAND-ot, egy személyes projektet, amely a Nand to Tetris kurzus webes adaptációját kínálja, egyedi futási idővel, felhasználói felülettel (UI) és integrált fejlesztőkörnyezettel (IDE).
A felhasználók olyan programokkal kísérletezhetnek, mint a 2048 és egy genetikai algoritmus a NAND szimulált hardverén.
További részletek a projekt weboldalán és a GitHub tárhelyen találhatók.
A felhasználók egy NAND nevű programozható számítógép létrehozását vitatják meg NAND kapuk segítségével, a Nand to Tetris kurzus hatására.
A beszélgetés során szó esik egy fizikai számítógép építéséről kizárólag NAND-kapukból, mikrokódolt RISC processzor tervezéséről, órajelek készítéséről NAND-kapukból, a véges memória fontosságáról a számítógépekben és a NOR-kapukról a logikai áramkörökben.
A résztvevők megosztják a nand2tetris.org és a nandgame.com oldalakon szerzett tapasztalataikat, és érdeklődésüket fejezik ki a logikai kapukból számítógépek építése iránt.
A weboldal a vezeték nélküli internetszolgáltató (WISP) létrehozásában való segítségnyújtásra összpontosít, és részletes, lépésről lépésre követhető útmutatót kínál a WISP létrehozásához és kezeléséhez.
Az oldal különböző szempontokkal, többek között a költségekkel, terminológiával, infrastruktúrával, marketinggel és karbantartással kapcsolatos forrásokat, valamint eszközöket és útmutatókat kínál olyan témákban, mint a backhaul, RF-alapok, MDU-k és a Google Earth használata a hálózattervezéshez.
A felhasználók személyre szabott segítséget is igénybe vehetnek, részt vehetnek a közösségi vitákban, webináriumokon vehetnek részt, és adományokkal járulhatnak hozzá az oldal fenntartásához.
A poszt egy független internetszolgáltató létrehozásának megvalósíthatóságát vizsgálja, Jared Mauch egy üvegszálas internetszolgáltatóval elért eredményeit idézve.
A cikk a kis WISP-k és az olyan nagy szereplők, mint a Starlink közötti versenyt tárgyalja, amelyek olyan vállalatok berendezéseit használják a hálózati infrastruktúrához, mint a Mikrotik, az Ubiquiti, az Edgecore és a Nokia.
A felhasználók megosztják a különböző szolgáltatókkal, például a Starlinkkel, az 5G-vel és a 4G sikerével kapcsolatos tapasztalataikat a vezetékes vezeték nélküli hozzáférés terén Új-Zélandon, kiemelve a különböző régiókban jelentkező kihívásokat és a Starlink fenntarthatóságával és költséghatékonyságával kapcsolatos aggályokat a hagyományos kábeles és üvegszálas internetszolgáltat ókkal szemben.
A Tribler a Delft-i Műszaki Egyetem Bittorrent-kompatibilis platformja, amely a bankok és hirdetők nélküli mikrogazdaságot támogatja.
A több mint 100 fejlesztővel rendelkező Tribler folyamatosan fejleszti a Bittorrent protokollt, a P2P kommunikációt, és bevezet egy token gazdaságot a művészek pénzügyi jutalmazására.
A Trustchain, egy egyedülálló blokklánc, ösztönzi a Bittorrent vetődését, kiemelve az anonimitási funkciókat és az átmenetet egy új overlay rendszerre a biztonságos környezet és az innovatív kapitalizmus modellek érdekében.
Tribler a digitális média területén az alkotói kompenzációs kérdések kezelésére küszöbértékeken alapuló "médiagazdaságot" javasol, amely a decentralizációt, a bizalmat és a nonprofit tudományos elveket hangsúlyozza.
A viták a kriptovaluta szerepéről, a digitális egyenlőtlenséggel kapcsolatos aggodalmakról és a Tribler platformján belüli hirdetési modell lehetséges bukásáról szólnak.
A titkosításhoz, a protokollokhoz és a tartalom engedély nélküli megosztásához kapcsolódó jogi akadályok kihívást jelentenek a Tribler számára a nagy szereplők által monopolizált tartalomipar átalakításában.
Az Increase "No Abstractions" API-tervezési elve azt javasolja, hogy az API-erőforrásokat valós események után nevezzük el, használjuk a hálózati terminológiát, és az erőforrásokat konkrét felhasználási esetek alapján kategorizáljuk.
A Stripe hatására ez a stratégia a Increase fizetési hálózatokban jártas felhasználóit célozza meg, és az erőforrások megváltoztathatatlanságát és egyértelmű elnevezését helyezi előtérbe az egyszerűsített integráció és az átlátható rendszerleképezés érdekében.
Bár nem általános, ez az elv javítja a felhasználói megértést és csökkenti a kognitív terhet a döntéshozatalban, ami bizonyos API-kontextusokban jelentős értéket képviselhet.
A cikk hangsúlyozza, hogy az absztrakciós nehéz és az absztrakciós könnyű API-k között egyensúlyt kell teremteni azáltal, hogy alacsony és magas szintű API-kat is biztosítunk a különböző felhasználói igények kielégítésére.
Az API-tervezés konzisztenciájának és rugalmasságának fenntartásával kapcsolatos kihívásokra olyan platformok példáin keresztül világít rá, mint a node.js és a Vulkan, miközben kiemeli a szakterület-specifikus terminológia, az egyszerűség és az árképzési stratégiák fontosságát is.
A megbeszélésen szó esik az árak nem kiskereskedelmi forgatókönyvekben történő megjelenítéséről, a pénznemek pontosságának egész számok általi felhasználásáról, a Stripe API korlátairól, a visszatérítési díjak megtakarítására szolgáló engedélyezési stratégiákról és az olyan eszközök kihasználásáról, mint a Stripe webhooks a vitákhoz.
A The Onion szatirikus híroldalt a Global Tetrahedron vásárolta meg a G/O Mediától, a cél a felhasználói élmény javítása és a multimédiába való belevetkőzés, a meglévő chicagói személyzet megtartása mellett.
A G/O Media döntése, hogy eladja a The Oniont, a kulcsfontosságú platformokra való összpontosítást tükrözi.
Az új tulajdonosok, a digitális médiában elismert Jeff Lawson és Ben Collins eltökélt szándéka, hogy a kiadvány hűséges rajongóiként megőrizzék és emeljék a The Onion minőségét.
A középpontban a The Onion, egy szatirikus hírportál és annak különböző pártok általi felvásárlása áll, felvetve a tudósítás elfogultságának, a kulturális imperializmusnak és a szavazók elnyomásának kérdéseit az Egyesült Államokban.
A viták a humor, a relevancia és az etikai megfontolások, valamint a The Onion befolyása, a figyelemre méltó cikkek és a videós tartalom felé való elmozdulás mellett a humorral, a relevanciával és az etikai megfontolásokkal kapcsolatos vitákba is belemerülnek.
A poszt kitér más szatirikus hírplatformokkal, például a The Babylon Bee-vel való összehasonlításra is.
Az IBM 6,4 milliárd dollárért felvásárolja a HashiCorpot, miután a HashiCorp átállt az "üzleti forrás licencre", ami a szoftveriparban bekövetkező változást jelzi.
A vállalatok egyre inkább áttérnek a nyílt forráskódról a szabadalmaztatott licencekre, ami olyan projekteknél, mint a Terraform és a Vault, olyan megosztottságot okoz, mint a forks.
A vállalati nyílt forráskódtól való eltávolodás aggodalomra ad okot a bizalommal, a bevétellel és a közösség által vezérelt szoftverek fenntarthatóságával kapcsolatban, és potenciálisan megnyitja az utat a kisebb csapatok előtt, hogy a jövőben önállóan álljanak a nyílt forráskódú kezdeményezések élére.
A cikk azt vizsgálja, hogy a vállalatok hogyan profitálnak a nyílt forráskódú szoftverekből anélkül, hogy ezt viszonoznák, és szigorúbb licencek, például az SSPL vagy a Commons Clause használatát javasolja a tisztességes üzleti gyakorlat előmozdítása érdekében.
Vita folyik a fejlesztők dilemmáiról a megélhetés és a nyílt forráskódú alapelvek betartása között, hangsúlyozva, hogy a nyílt forráskódú közösségben egyensúlyt kell teremteni a profit és az együttműködés között.
A szerzők megvitatják a nyílt forráskódú projektek pénzügyi fenntartásának kihívásait, hangsúlyozzák a megfelelő licencek kiválasztásának jelentőségét, és figyelmeztetnek az újraengedélyezés kockázataira és a nyílt forráskódú projektekbe való vállalati bevonás lehetséges hátrányaira.
A cikk a Rust Stream API-t vizsgálja, és az egyidejűség és a visszanyomás kezelésének kihívásait tárgyalja gyakorlati forgatókönyvekben.
A Rust async/await funkciója és a Stream API kifinomult módot kínál az aszinkron munkafolyamatok megtervezésére, azonban ezek végrehajtása váratlanul bonyolult lehet.
A szerző a Bevy vizualizációját használva mutatja be a különböző Stream módszerek viselkedését, meglepő eredményeket tárva fel, és hangsúlyozva a Rust futures és aszinkron végrehajtók átfogó ismeretének szükségességét.
A Rust Stream API forró téma, a GitHubon a vizualizációs képességei miatt mutatják be és vitatják meg.
Egyes felhasználók figyelmeztetnek arra, hogy a Rusztban a speciális pufferelt stream API-k nem rendelkeznek párhuzamossággal, míg mások értékelik a vizualizációs funkciót.
A beszélgetések témája az API-problémák megoldása blogbejegyzéseken keresztül, a magasabb rendű streamek lehetőségei, valamint a Rust kód vizualizálása a Bevy játékmotorral.
Egy szövetségi bíró felmentette a Backpage társalapítóját, Michael Lacey-t több vádpont alól, valamint Jed Brunst és Scott Spear korábbi vezetőket, ami egy esetleges újratárgyalást eredményez Lacey számára a fennmaradó vádak, például összeesküvés és pénzmosás miatt.
A sikeres fellebbezés lehetősége ellenére Lacey továbbra is börtönbüntetésre számíthat a nemzetközi pénzmosásban való részvétele miatt, míg Brunst és Spear több vádpontban is ítélethirdetésre vár.
A vita a Backpage társalapítójának, Michael Lacey-nek a jogi ügye körül forog, beleértve a hírmédia elfogultságát és a pénzmosási törvényeket, érintve a munkaerő- és szexkereskedelem kérdését.
A viták kiterjednek a tévesen megvádoltak kártérítésére, a jogi reformra, valamint a politika, a vallás és a társadalmi kérdések összefonódására is.
További témák a prostitúció szabályozása, a veganizmus, az egészségügy és a HIV-kezelés, hangsúlyozva e kérdések összetettségét és a kiegyensúlyozott és felelős megoldások szükségességét.
A szerző leírja egy OLED-kijelző csatlakoztatását egy laptop HDMI-portjához a DDC protokollon keresztül, leküzdve a Linux i2c eszközzel kapcsolatos kihívásokat.
Egy Python szkriptet használnak a kijelzővel való interakcióra, a frissítési sebesség javítására, és kísérleteznek a kijelző monitorrá alakításával az xrandr segítségével.
A felbontás és a videómeghajtó korlátozása ellenére a szerző úgy manipulálja a keretpuffert, hogy annak egy részét az OLED-képernyőn jelenítse meg, ami egy jellegzetes kijelzőkonfigurációt eredményez, amelyet a Githubon visszajelzés céljából megosztott.
A felhasználók megvitatják a DDC OLED-et, egy kompakt HDMI-kijelzőt, az I2C felhasználására összpontosítva a Linuxon történő vezérléshez és eszközérzékeléshez.
A megosztott kihívások közé tartoznak az eszközfelismeréssel kapcsolatos problémák, az I2C busz letapogatásával kapcsolatos kockázatok és a DDC/CI specifikáció bonyolultsága.
A beszélgetés kiemeli az I2C kezelésének bonyolultságát a kijelzőkészülékek vezérléséhez, bemutatva az I2C eszközök parancsokra adott változatos válaszait.
Letartóztatták a pikesville-i középiskola egykori sportigazgatóját, Dazhon Darien-t, aki mesterséges intelligencia segítségével hamisított egy felvételt, amelyen az igazgató rasszista és antiszemita megjegyzéseket tesz.
Az incidens az iskolában zavargásokhoz vezetett, ami a biztonság fenntartása érdekében fokozott rendőri jelenlétet eredményezett, Darien pedig az iskolai tevékenységek megzavarása, lopás és tanú elleni megtorlás vádjával néz szembe.
A szakért ők kiemelik, hogy egyre nagyobb aggodalomra ad okot a mesterséges intelligencia hamis felvételek készítésére való felhasználása, és hangsúlyozzák, hogy a probléma kezelése érdekében fokozott szabályozásra van szükség.
Letartóztattak egy volt sportigazgatót, aki mesterséges intelligencia által generált hangot használt arra, hogy egy lopás miatt indított nyomozás során besározzon egy igazgatót, ami aggodalmakat keltett a biztonsággal és a technológiával való visszaéléssel kapcsolatban.
A viták rávilágítanak a hangfelvételek és képernyőfotók hitelességével kapcsolatos szkepticizmusra, valamint a mesterséges intelligencia kockázataira és etikai következményeire a magánélet és a bizalom terén.
Aggodalmak merülnek fel a mesterséges intelligencia által generált bizonyítékokkal való visszaélésekkel kapcsolatban jogi ügyekben, a szabályozás hiánya miatt, valamint a deepfake technológiák fejlesztésével kapcsolatos etikai dilemmák miatt, hangsúlyozva a szakmákra és a társadalomra gyakorolt hatást.