86 éves korában New Yorkban elhunyt Jim Simons, a Simons Alapítvány társalapítója, matematikus, befektető és filantróp.
A matematikához, a tudományos kutatáshoz és az oktatáshoz való jelentős hozzájárulásáról ismert, feleségével, Marilynnel együtt milliárdokat adományozott különböző emberbaráti célokra.
Simons, aki egyben a Renaissance Technologies, egy sikeres fedezeti alap alap alapítója is, a Simons Alapítványon keresztül a matematika, a befektetés és a filantrópia területén hagyott hátra örökséget.
Elhunyt a neves matematikus, befektető és filantróp Jim Simons, aki a matematikai kutatás, a pénzügyek és a Simons Alapítványon keresztül végzett jótékonysági tevékenység terén hagyott hátra figyelemre méltó örökséget.
A megbeszélések középpontjában emberbaráti törekvéseinek folytatása, a Medallion fedezeti alapjának eredményei és a RenTech kereskedési módszereinek hatása áll.
Simonsnak a kvantitatív pénzügyekre és a tudományra gyakorolt mélyreható hatása, valamint a matematika és a tudomány fejlesztése iránti elkötelezettsége széles körben elismert és dicséretes, néhány kritika ellenére.
A Jam egy olyan termék, amely a hibajegyek kitöltésével küzdő nem mérnököket célozza meg, és egy olyan eszközt kínál, amely a videófelvételt és a fejlesztési eszközöket egyesíti a megosztható hibajegyek létrehozásához.
A felhasználók élvezhetik az azonnali hibajátszást, az automatikus reprodukciós lépéseket és még sok mást, hogy egyszerűsítsék a hibakeresési folyamatot.
A termék már 2 éve aktív, és ingyenes verziót kínál, amelyhez opcionális fizetős szint is rendelhető extra funkciókkal, miközben a csapat aktívan keresi a fejlesztésekhez szükséges inputokat, és mérnököket vesz fel.
Az ex-Cloudflare csapat bemutatta a Jam-et, egy webes hibakereső eszközt, amely javítja a hibajelentést a nem mérnökök számára, integrálja a fejlesztői eszközöket, a videofelvételt és az automatikus repro lépéseket a hatékonyság érdekében.
A felhasználók visszajelzései a Jam kezdőlapjának üzenetküldéséről és a Safarihoz hasonló, szélesebb körű böngésző-támogatás iránti igényekről, valamint a hibajelentésekben a magánélet védelmével és az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakról is kérdeztek.
A megbeszélések a hibakövetés javításával, a biztonsági intézkedésekkel és a hibajátszási eszközök ágazatának potenciális üzleti kilátásaival foglalkoznak, összehasonlítva a funkciókat az olyan eszközökkel, mint a Replay.io, és megkülönböztetve a munkamenet visszajátszását a részletes hibakeresési eszközöktől, hangsúlyozva a hatékony hibajelentést a problémák gyors megoldása érdekében.
A Popover API Baseline 2024 egy új eszköz, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy popover tartalmakat hozzanak létre a weboldalakon, amelyeket általában akciómenükhöz, értesítésekhez és űrlapjavaslatokhoz használnak.
A popoverek HTML-attribútumok vagy JavaScript segítségével hozhatók létre, mindig nem-modálisak maradnak, a deklaratív vagy programozott létrehozás lehetőségeivel, valamint új stílusfunkciókkal.
A fejlesztők különböző HTML-attribútumokat és -felületeket használhatnak a felugró elemek kezelésére, beleértve a felugró ablakok megjelenítésének, elrejtésének és váltásának módszereit, valamint a felugró ablakok állapotának változásakor eseményeket indíthatnak.
A Popover API új módszert kínál a webdesignban az egyéni tooltipek és kontextusmenük létrehozására anélkül, hogy külső könyvtárakra, például a CSS Anchor Positioningra támaszkodna.
Folyamatos viták folynak a title attribútum hozzáférhetőségéről, a CSS-ben a horgonyzás és a relatív pozicionálás közötti különbségről, a biztonsági vonatkozásokról, valamint a webes funkcionalitásra és a felhasználói élményre gyakorolt általános hatásról.
A függőben lévő böngészőtámogatás ellenére a megbeszélések a következőkről szólnak: a felugró ablakok böngészőkben való megvalósítása, a Progressive Web Apps biztonsági aggályai, a Firefox technikai képességei, a felugró ablakok és a felugró ablakok közötti felhasználói preferenciák, valamint a Popover API integrációval kapcsolatos visszajelzések.
A dokumentum útmutatást nyújt a superfile eszköz telepítéséhez és használatához, kitérve a közös műveletekre, a különböző telepítési módszerekre, témákra, bővítményekre, egyéni témákra, gyorsbillentyűkre, a projekthez való hozzájárulásra, valamint a támogatók és közreműködők elismerésére.
Kiemeli a Nerd betűtípus használatának fontosságát, ismerteti a telepítés előfeltételeit, és arra ösztönzi a felhasználókat, hogy a Githubon a projekt támogatásával jelezzék támogatásukat.\
A felhasználók megvitatják a terminálfájl-kezelők előnyeit, a szövegalapú felhasználói felületekre (TUI) és a parancssori felületekre (CLI) összpontosítva a hatékonyság és a testreszabási lehetőségek miatt.
A kiemelt előnyök közé tartozik a billentyűzetes navigáció, a szervezés és a hatékonyság a TUI-kban, szemben a GUI-k erőforrás-felhasználási és testreszabási korlátaival.
A beszélgetés olyan témákat ölel fel, mint a szoftverfejlesztés, nyílt forráskódú projektek, billentyűkötések az alkalmazásokban, fájlkezelők összehasonlítása, valamint javaslatok e technológiai terület fejlesztésére.
A Fosstodon.org a Mastodon decentralizált közösségi hálózat tagja, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy szűrőkkel keressenek bejegyzésekre, és részt vegyenek más szerverek tartalmaival.
Az oldal részleteket kínál a szerver statisztikákról, a profilok könyvtáráról, adatvédelmi irányelvekről és más Mastodon funkciókról.
A felhasználók regisztrálhatnak egy fiókot, hogy profilokat vagy hashtageket követhessenek, lájkolhassák, megoszthassák és válaszolhassanak a platformon belüli bejegyzésekre.
A Debian karbantartójának döntése, hogy a KeePassXC-ből eltávolítja a hálózati funkciókat, vitákat váltott ki a szoftverek működéséről, a karbantartói feladatokról és a felhasználói elvárásokról nyílt forráskódú körökben.
A felhasználók zavart és frusztrációt fejeznek ki e kiigazítások miatt, hangsúlyozva, hogy a jelszókezelő eszközökben egyensúlyt kell teremteni a biztonság, az egyszerű használat és a felhasználói ellenőrzés között.
A folyamatban lévő beszélgetések során alternatív csomagolási megközelítésekre és a karbantartók és a felhasználók közötti jobb kommunikációs csatornákra vonatkozó ajánlásokat javasolnak.
Dennis Schubert megosztja a túlméretezett projekteken való munkája során tett utazását, és az alacsony fogyasztású elektronikában való elmélyülését, különös tekintettel a szálhálózatokra.
Kifejti, hogy a Thread Group szigorú engedélyezési és tagsági feltételei miatt kihívást jelentenek számára, ami akadályozza a hobbistákat abban, hogy a technológiát a törvényes kereteken belül használják.
Annak ellenére, hogy a Thread Grouphoz fordult tisztázásra, még nem kapott választ, ami aláhúzza, hogy a technológiai közösségben a rajongóknak milyen bonyolult helyzetekkel kell szembenézniük.
A Thread technológiáról szóló vita rávilágít a hobbisták és a vállalkozások számára a Thread csoport által a licenc- és szabadalmi korlátozások miatt jelentkező kihívásokra, amelyek hatással vannak az innovációra és az együttműködésre.
A megfizethetőség és az átlátható árképzés tekintetében olyan alternatív technológiákat vizsgálnak, mint a LoRa és a Zigbee, miközben a Thread tagság nélküli belépési akadályai miatt aggályok merülnek fel.
A beszélgetés során szóba kerül a Google kontra Oracle bírósági ügy az API szerzői jogról és a tisztességes felhasználásról, ami a szellemi tulajdon kezelésének szélesebb körű küzdelmét tükrözi a technológiai ágazatban.
Gonzalo megosztja a minimalista megközelítésüket az OpenBSD használatához az asztalon, részletezve az eszközöket, a színsémát, a terminál beállításait, a billentyűkötéseket és az ablakkezelő beállításait.
Hangsúlyozza az átgondolt változtatásokat az oktatóanyagok vakon követésével szemben, kiemelve a testreszabás jelentőségét.
A felhasználók az OpenBSD és a Debian futtatását vitatják meg különböző hardvereken, például Maceken és régebbi Thinkpadeken, a minimalista operációs rendszerekre és a böngészők biztonságára összpontosítva az unikerneleken belül.
A beszélgetés értékeli a Linux és a BSD hatékonyságát a mindennapi használatban, kritikával illeti az olyan szoftvereket, mint a Zoom, és alternatívákat vizsgál, valamint a csempézett ablakkezelők és a GUI fájlkezelők használatát a kis súlyú rendszereken.
Egyesek csalódottságukat fejezik ki a Linux asztali számítógépek hibás működésével kapcsolatban, míg mások az OpenBSD biztonságát emelik ki a teljesítménybeli kompromisszumok ellenére, ezzel vitát indítva a biztonság, a teljesítmény és a funkcionalitás egyensúlyáról az operációs rendszer kiválasztásakor.
A One Minute Park lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyperces videókat nézzenek meg a világ parkjairól, és hozzájáruljanak a saját videójukhoz, hogy kitöltsék mind az 1440 percet egy nap alatt.
A felhasználók a projekthez 60 másodperces videókat rögzítenek többrétegű parki jelenetekről, amelyeken a cél a stabil, állvány nélküli felvétel, .mp4 formátumban.
Az Elliott Cost által vezetett kezdeményezés adományokból és szponzori támogatásokból tartja fenn magát.
A One Minute Park egy olyan platform, amelyen egyperces videókat lehet megosztani különböző parkokról, amelyek nyugodt élményt nyújtanak, különösen, ha csendben nézzük őket.
A felhasználók csodálják a könnyű kezelhetőséget és a befogadhatóságot, és összehasonlítják a hasonló platformokkal, ami vitákat vált ki a közterületeken történő filmezéssel kapcsolatos adatvédelmi törvényekről.
Néhány felhasználó beszélgetésekbe bocsátkozik, megosztva a közösségen belül a témával kapcsolatos meglátásaikat és tapasztalataikat.
A cikk az élelmiszer-pazarlás problémáját vizsgálja az Egyesült Államokban, kiemelve a szavatossági idővel kapcsolatos zűrzavart, az élelmiszerek kidobásának jelentős gazdasági és környezeti következményeit, valamint a hátrányos helyzetűeknek történő adományozás akadályait.
Hangsúlyozza, hogy az élelmiszerpazarlás minimalizálása érdekében elengedhetetlen lépés a fogyasztók felvilágosítása a dátumcímkékről, az érzékszerveikre való hagyatkozás és a szabványosított címkézés előmozdítása.
Megemlíti az olyan vállalatok erőfeszítéseit, mint a Misfits Market és az Imperfect Foods az élelmiszer-pazarlás kezelésében, és arra ösztönöz, hogy p énzügyi hozzájárulással támogassák a Vox újságírását.
A beszélgetés az élelmiszerek szavatossági idejének pontosságát vizsgálja, és megvitatja, hogy a fogyasztóknak a legfrissebb termékek megvásárlására kell-e összpontosítaniuk a hulladék minimalizálása érdekében, vagy olyan szempontokat kell figyelembe venniük, mint a költséghatékonyság és a tárolás időtartama.
Különböző álláspontok hangzanak el a friss termékek boltokban való elhelyezéséről, a lejárati címkék megbízhatóságáról, valamint az élelmiszerbiztonsági irányelvekkel és a fogyasztási gyakorlatokkal kapcsolatos eltérő álláspontokról.
Kiemeli a logika alkalmazásának jelentőségét az élelmiszerbiztonság értékelésében, az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos kihívásokat, valamint az újrahasznosítás és a hulladéklerakás környezeti hatásait.