89 éves korában elhunyt Gordon Bell, a Digital Equipment Corporation (DEC) nagy hatású miniszámítógépeinek kifejlesztésében kulcsszerepet játszó úttörő számítógépes mérnök.
Bell jelentős szerepet játszott a VAX miniszámítógép-család létrehozásában, és társalapítója volt az első nagy számítógépes múzeumnak, amelyből a Szilícium-völgyben működő Computer History Museum lett.
Közreműködött a Microsoft Research kutatásában, a MyLifeBits életnaplózási projekt alanya volt, és számos elismerést kapott, többek között a National Medal of Technology és az IEEE John von Neumann-érmét.
Elhunyt Gordon Bell, az úttörő számítógépes mérnök és befektető, aki jelentős hatást gyakorolt a technológiai iparra és az általa mentoráltakra.
Bell az "életnapló" projektjéről, a MyLifeBits-ről, valamint a számítástechnikához való hozzájárulásáról volt ismert, beleértve a PDP-8-on végzett munkáját és a Computer History Museum megalapítását.
A DEC és az MIT kapcsolatai ellenére az ASCII csengő karakter (CTRL-G) még Bell előtt született, és nem róla nevezték el; Bob Bemer az IBM-től kulcsszerepet játszott az ASCII kifejlesztésében.
A Sam Altman által vezetett OpenAI-t azután vizsgálják, hogy Scarlett Johansson azzal vádolta meg a vállalatot, hogy a GPT-4o modellben az ő beleegyezése nélkül használtak olyan hangot, amely szorosan utánozta az övét.
Johansson visszautasított egy ajánlatot, hogy hangot adjon a rendszernek, és azóta ügyvédeket fogadott fel, ami arra késztette az OpenAI-t, hogy szüneteltesse a hang használatát.
Ez az incidens, valamint az adatok felhasználásával kapcsolatos belső zavarok és jogi kihívások kérdéseket vet fel Altman átláthatóságával és vezetésével kapcsolatban, ellentétben a felelős AI-fejlesztéssel kapcsolatos nyilvános álláspontjával.
A cikk bírálja Sam Altmant, amiért állítólag beleegyezés nélkül használt fel egy Scarlett Johanssonra hasonlító szinkronszínészt, és etikai és jogi aggályokat vet fel a gazdagok hatalomkoncentrációjával és a jobb szabályozás szükségességével kapcsolatban.
A beszélgetés a hangklónozás etikai vonatkozásait járja körül, olyan jogi esetekre hivatkozva, mint a Midler kontra Ford és a Waits kontra Frito Lay ügyek, és megvitatja a hírességek képmásának engedély nélküli felhasználásának jogszerűségét és erkölcsösségét.
Kitér továbbá a mesterséges intelligencia gyors terjedésére, a szinkronszínészi állásokra gyakorolt hatásokra és a mesterséges intelligencia technológiák tágabb értelemben vett következményeire, kiemelve a jogi korlátozások és az etikai megfontolások közötti feszültséget.
Breck Yunits egy olyan módszert mutat be, amellyel a táblázatos ismereteket egyetlen egyszerű szöveges fájlban lehet tárolni, szóközök és újsorok használatával, ami előnyöket kínál a bináris formátumokkal szemben.
A ScrollSets nevű rendszer ember által olvasható, a git segítségével szerkeszthető, hagyományos szoftverekkel és mesterséges intelligenciával kompatibilis, és a PLDB.io nyílt forráskódú honlapot működteti.
A legfontosabb funkciók közé tartoznak a mértékek, fogalmak, mérések és megjegyzések, olyan fejlesztésekkel, mint az adatok több fájlra való felosztása, a Grammar nevű elemző nyelv használata, valamint olyan attribútumok hozzáadása, mint a sortIndex és a típusok.
Breck cikke a tudás egyetlen hosszú, egyszerű szöveges fájlban való tárolását tárgyalja, és olyan fogalmakat kritizál, mint az egymásba ágyazott elemzők és a szemantikus adatfogalmak újbóli feltalálása.
A jegyzeteléshez olyan eszközöket említenek, mint az Edna és a Heynote, kiemelve az olyan funkciókat, mint a gyorselérési parancsikonok, a helyi tárolás, valamint az olyan lehetséges fejlesztések, mint a képtámogatás és az OCR (optikai karakterfelismerés).
A vita hangsúlyozza a korábbi munkákra való hivatkozás fontosságát a redundancia elkerülése érdekében, az adatok fájlokban való szervezésének gyakorlatiasságát, valamint az egyszerű szöveges fájlok egyszerűségére vonatkozó gondolatokat az adattárolás során, különösen a COVID-19 világjárvány idején.
Az angliai "right to roam" mozgalom a magán- és közterületekre való nyilvános bejutás visszaszerzésére törekszik, mivel jelenleg a földterületeknek csak 8%-a hozzáférhető a polgárok számára.
Jon Moses aktivista rávilágít az angliai földtulajdonlás történetére, valamint arra, hogy az embereket újra össze kell kapcsolni a természettel és helyre kell állítani a tájakat.
A mozgalom olyan eseményeket szervez, mint például csoportos séták a magánterületeken, hogy bemutassa a közterülethez való hozzáférés előnyeit, és a közös jogok történelmi elnyomásával foglalkozik.
A "right to roam" mozgalom a magánterületekre való nyilvános bejutásra törekszik rekreációs és oktatási céllal, Skócia modellje által inspirálva, amely korlátozza a motorizált tevékenységeket, a vadászatot és a hosszú távú kempingezést.
Az Egyesült Államokban a kritikusok a felelősség, a perek és a hajléktalanok táborozása miatt aggódnak, míg a támogatók úgy vélik, hogy ezek a problémák megfelelő végrehajtással és rendszerszintű változtatásokkal kezelhetők.
A vita kiemeli a gazdasági egyenlőtlenségeket, a mentális betegségeket, a kábítószerrel való visszaélést és a bűnözést, megvitatja a társadalmi közösségek szerepét, a tulajdonjogokat és a jogi reformok szükségességét, hogy egyensúlyt teremtsenek a közhasználat és a magántulajdonhoz való jog között.
A Regeneron International Science and Engineering Fair (ISEF) 2024-es nemzetközi tudományos és mérnöki versenyén botrány tört ki, amelybe Krish Pai, a környezetmérnöki verseny 17 éves győztese is belekeveredett.
Pai-t csalással vádolják, mivel hamisított képeket és plagizált adatokat használt a műanyagot lebontó mikroorganizmusokról szóló projektje során, és egy névtelen dosszié részletes bizonyítékokkal szolgál.
Az incidens az ISEF jelentős felügyeleti hiányosságait hangsúlyozza, és a tisztességes eljárás fenntartása érdekében Pai díjának visszavonására szólítanak fel, ami várhatóan a mainstream médiában is megjelenik.
A vita kritikával illeti az Intel Nemzetközi Tudományos és Mérnöki Vásár (ISEF) igazságosságát, megjegyezve, hogy egyenlőtlenségek vannak az önállóan tervezett projektek és a jelentős mentori vagy laboratóriumi kapcsolatokkal rendelkező projektek között, és gyakran az egyetemi kapcsolatokkal rendelkező diákoknak kedveznek.
A tágabb társadalmi tendenciákat, például a szülők fokozott bevonását és a fiatalok túlzott digitális médiahasználatát tárgyaljuk, kiemelve a gyermekek függetlenségére, önbecsülésére és időgazdálkodására gyakorolt hatásukat.
Felmerülnek a tudományos vásárok versenyjellegével, a plágium és a kutatási visszaélések elterjedtségével kapcsolatos aggályok, valamint a csalás etikája és a szervezők szerepe a csalás megelőzésében.
Az "Út a Common Lisphez" című blogbejegyzés átfogó útmutatót nyújt a Common Lisp elsajátításához, kitérve a történelmi kontextusra, a gyakorlati lépésekre, valamint az ajánlott eszközökre és könyvtárakra.
Hangsúlyozza a Common Lisp stabilitását, visszafelé kompatibilitását és bővíthetőségét, szemben a modern nyelvekkel, amelyek gyakran jelentős karbantartást igényelnek az elavult könyvtárak miatt.
A bejegyzés gyakorlati tanácsokat ad a függőségek minimalizálására, a stabil könyvtárak használatára, a fejlesztőkörnyezet beállítására és a közösséggel való együttműködésre vonatkozóan, valamint fejlett tanulási forrásokat és hibakeresési gyakorlatokat mutat be.
A beszélgetés rávilágít a Common Lisp (CL) fejlesztéséhez használt szövegszerkesztők használatának kihívásaira, kiemelve az Emacs és a SLIME jobb plugin-támogatását a Vimhez képest.
A jobb CL-fejlesztési tapasztalatokhoz olyan alternatívák javasoltak, mint a Doom Emacs, Spacemacs, Conjure for Neovim, Atom, VSCode és Jupyter notebookok.
A beszélgetés kiemeli a Lisp REPL (Read-Eval-Print Loop) valós idejű interakcióját, a dinamikus kódolási képességeit és a CL makrók bonyolultságát, miközben kitér a Lisp korlátozott elfogadására is, ami a Lisp ismeretlen szintaxisának és történelmi kontextusának köszönhető.
A Wikimedia Enterprise vállalati szintű API-kat kínál, amelyek célja a keresőmotorok, a nagy nyelvi modellek (LLM) és a mélytanulási alkalmazások fejlesztése a keresési eredmények és válaszok javítása révén.
Az API-k valós idejű hozzáférést biztosítanak a Wikimédia-projektek adataihoz bármilyen nyelven, a vandalizmus és a frissítések felismerésére szolgáló eszközökkel, támogatva az olyan alkalmazásokat, mint a hangalapú asszisztensek és az AI képzési modellek.
A szolgáltatás több mint 850 adatkészletet, több mint 100 millió projektoldalt és több mint 20 millió havi szerkesztést tartalmaz, így gyakori, megbízható és jól dokumentált adatokat szolgáltat, beleértve a cikkszerkesztések metaadatait és a Visszaváltás valószínűsége funkciót.
A Wikimedia Enterprise új finanszírozási forrásokat vizsgál, például a nagy nyelvi modellek (LLM) és a mesterséges intelligencia képzéséhez szükséges API-kat, ami vitát vált ki a lehetséges összeférhetetlenségekről és az ingyenes ajánlatok kockázatáról.
A kritikusok szerint a meglévő forrásoknak elegendőnek kellene lenniük, míg a támogatók a magas működési költségekre és jogi kihívásokra hivatkoznak, kiemelve a nyílt forráskódú kötelezettségvállalások és a pénzügyi fenntarthatóság közötti feszültséget.
A vita többek között arról folyik, hogy a Wikipédiának az LLM-képzőknek díjat kellene-e kérnie az információgazdasággal és a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdések kezeléséért, és a vélemények eltérnek a Wikimedia finanszírozási igényeinek jogosságáról és az ingyenes szolgáltatásokra gyakorolt hatásáról.
2015-ben Derek Sivers bevezette a /now oldal koncepcióját a weboldalán, hogy megossza aktuális tevékenységeit, amit az inspirált, hogy egy barátja weboldalán nem volt ilyen információ.
Az ötlet egyre nagyobb teret nyert, így Sivers létrehozta a nownownow.com-ot, egy olyan könyvtárat, amely több mint 2300 /now oldalt tartalmaz világszerte.
Sivers arra ösztönöz másokat, hogy hozzák létre saját /now oldalaikat, és különböző platformokra vonatkozó utasításokat ad, és felajánlja, hogy kérésre felveszi őket a könyvtárba.
A Derek Sivers által népszerűsített "/now" oldalak koncepciója azt jelenti, hogy az egyének megosztják aktuális tevékenységeiket a személyes weboldalakon.
Míg egyesek hasznosnak találják a "/now" oldalakat, mások megjegyzik, hogy ezek gyorsan elavulhatnak, és olyan alternatívákat javasolnak, mint a /about oldalak, emlékeztetők és egyszerűbb tartalomkezelő rendszerek (CMS).
A vita kiemeli a "/now" oldalakban rejlő lehetőségeket a személyes weboldalak és blogok újjáélesztésére, hozzájárulva az internet változatos és eredeti tartalmához.
A Fluent Bit projektben található sebezhetőség (CVE-2024-4323) miatt a webhely megbízhatósági mérnökei és rendszergazdái sürgős foltozási erőfeszítéseket tettek.
A hiba, amely a C nyelvű HTTP-elemző kódból származik, lehetővé teszi a halom sérülését és tetszőleges kódfuttatást egy adott HTTP GET-kérésen keresztül.
Ez az incidens kiemeli a memóriabiztonsági sebezhetőségek tartós problémáját a C nyelvben, amely az elmúlt 50 évben az ilyen problémák 90%-áért volt felelős, a robusztus kódolási gyakorlatok fontossága ellenére.
A vita az amerikai iskolai lövöldözéseket és a nem hatékony válaszlépéseket kritizálja, szatirikus formátumot használva a puffer túlcsordulások kezelésére a C programozásban, és összehasonlítja az amerikai fegyverszabályozást más országokkal, kiemelve az NRA befolyását és az általános háttérellenőrzés nyilvános támogatását.
Összehasonlítja az amerikai és a svájci fegyvertörvényeket, kritizálja a C/C++ nyelveket az olyan modern nyelvek javára, mint a Rust és a Golang, és megvitatja a programozási paradigmákat, kiemelve a Rust memóriabiztonságát és közösségi dinamikáját.
A beszélgetés kritikával illeti, hogy a technológiai ipar a képzett fejlesztők és a jó menedzsment helyett az eszközökre összpontosít, hangsúlyozva a világos, karbantartható kód szükségességét és a C-ről a biztonságosabb nyelvekre, például a Rustra való átállás kihívásait.
Bill Gates elismerően nyilatkozik Sal Khan új könyvéről, a "Brave New Words"-ről, amely a mesterséges intelligencia oktatásban rejlő átalakító potenciálját vizsgálja.
Gates hangsúlyozza az OpenAI GPT-4o képességeit, kiemelve annak élethű interakcióit és a diákok személyes oktatójaként való felhasználásának lehetőségét.
Sal Khan szerint a mesterséges intelligencia a személyre szabott tanulás révén javíthatja a diákok eredményeit és a tanárok tapasztalatait, Gates pedig a könyvet az éleslátó előrejelzések és az osztálytermi gyakorlati alkalmazások miatt ajánlja.
A Sal Khan által alapított Khan Academy ingyenes oktatási forrásokat kínál, amelyek jelentős hatást gyakoroltak életekre, többek között egy középiskolából kimaradt, de a mesterséges intelligencia területén karriert befutott tanulóra.
A vita a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekre és kockázatokra terjed ki az oktatásban, kiemelve a félretájékoztatással, a társadalmi hatásokkal és a mesterséges intelligencia előnyei és hátrányai közötti egyensúlyt.
Az olyan mesterséges intelligencia-eszközöket, mint a Khanmigo, költségük és hozzáférhetőségük szempontjából vizsgálják, és vitatják a mesterséges intelligencia hatékonyságát a hagyományos tanítással szemben, hangsúlyozva a motiváció és az emberi interakció fontosságát az oktatásban.
A blogbejegyzés két hipotetikus MIT és Stanford-i startupot állít szembe egymással, a két cég eltérő stratégiájára összpontosítva: Az MIT a technikai fölényre, a Stanford pedig a gyors piacra lépésre és az ügyfélszerzésre helyezi a hangsúlyt.
A befektetők inkább a Stanford-modellt részesítik előnyben a piaci vonzerő és az érthető fogyasztói modell miatt, ami rávilágít a technológiai fejlesztés és a piaci stratégiák egyensúlyának fontosságára a startupok sikere szempontjából.
A vita kiemeli a technológiafejlesztés és a piacfejlesztés kettősségét az induló vállalkozások stratégiáiban, és az olvasók vegyes reakciókat adtak.
A cikk a Stanford és az MIT startup-kultúráját állítja szembe egymással, kiemelve a Stanford agresszív, kockázati tőkéből finanszírozott növekedési modelljét az MIT konzervatív, fenntarthatóságra összpontosító megközelítésével szemben.
A Stanford befolyása a keleti parti praxisokat az agresszívebb üzleti modellek felé tolja el, ami hatással van a szakmai dinamikára és a vállalkozói morálra.
A technológiai gazdaság növekedése nemcsak gazdagsághoz vezetett, hanem olyan társadalmi problémákhoz is, mint a környezetkárosodás és a gazdasági egyenlőtlenség, ami a profitorientált modellek kritikájára késztet, és az egyetemeken integrált üzleti és műszaki képzés mellett érvel.
Az Engineer's Codex cikke szerint a bonyolultságáról ismert "okos" kód a legrosszabb kódtípus, amit írni kell, ehelyett a világos és olvasható kódot javasolja.
A szerző személyes tapasztalatokat oszt meg, kiemelve, hogy a világos kód elérése gyakran kiterjedt refaktorálást és dokumentálást igényel, annak ellenére, hogy a teljesítményértékelésekben ez alulértékelt.
A cikk hangsúlyozza a kódolási stílus és a folyamatos tanulás fontosságát, és forrásokat és tanfolyamokat ajánl a szoftvermérnököknek, hogy fejleszthessék készségeiket.
A vita hangsúlyozza a kódolás egyértelműségének és egyszerűségének fontosságát, és a karbantartást megnehezítő, túlságosan "okos" kódtól óv.
Kiemeli, hogy a kód összetettségének megítélése hogyan változik a tapasztalattal, és megjegyzi, hogy a kezdő fejlesztők gyakran a tapasztalatlanság miatt írnak összetett kódot, míg a vezető fejlesztők az egyszerűséget és a karbantarthatóságot helyezik előtérbe.
A beszélgetés az összetett kód írásának motivációit is feltárja, mint például a munkahely biztonsága és a kísérletezés, és megvitatja az olvashatóság és a tömörség közötti egyensúlyt.
Az Alacritty egy nagy teljesítményű, OpenGL-t használó, cross-platform terminál emulátor, amely támogatja a BSD, Linux, macOS és Windows rendszereket.
Jelenleg bétaverzióban van, néhány hiányzó funkcióval és hibával, és inkább a más alkalmazásokkal való integrációra helyezi a hangsúlyt, mintsem azok funkcióinak újbóli implementálására.
Az Alacritty nyílt forráskódú az Apache License 2.0 alatt, az előre lefordított binárisok elérhetőek a GitHub-on, a telepítés pedig különböző csomagkezelőkkel lehetséges.
A vita a terminálemulátorokat hasonlítja össze, a funkciókat, a teljesítményt és a felhasználói preferenciákat veszi górcső alá.
Az Alacritty-t a sebesség és a GPU-gyorsítás miatt dicsérik, de hiányoznak az olyan funkciók, mint a görgetősávok és a sixel-támogatás; a WezTerm-et a Lua konfiguráció és dokumentáció miatt; a Kitty modern, de hiányzik a natív Windows-támogatás.
A felhasználók vitatják a disztribúciós csomagok megbízhatóságát a fejlesztői binárisokkal szemben, a legfontosabb szempontok a biztonság, a teljesítmény, a megjelenítési sebesség, a konfigurációs rugalmasság és a kompatibilitás az olyan eszközökkel, mint a tmux és a NeoVim.