Az ICQ, az egykor népszerű azonnali üzenetküldő szolgáltatás június 26-án bezár, ami nosztalgiát és szomorúságot vált ki a felhasználókból, akik emlékeznek a korai internetes kommunikációs napokra.
A felhasználók a digitális kommunikáció fejlődéséről, a korai üzenetküldő szolgáltatások technikai aspektusairól és az ICQ-számok érzelmi értékéről gondolkodnak.
A vita kiemeli az elmozdulást a korai internetes eszközöktől, mint például az ICQ, a mai széttöredezett, vállalatvezérelt kommunikációs platformok felé.
A "2D Rigid Body Collision Resolution Part 1" című blogbejegyzés bemutatja az ütközések kezelésének alapjait a videojátékokban, olyan ismert példákon keresztül, mint a Mario és a versenyjátékok.
Különbséget tesz az ütközésérzékelés (a kereszteződő objektumok azonosítása) és az ütközésfeloldás (az utóhatások kezelése) között, és elmagyarázza, hogy a játékmotorok hogyan frissítik az objektumok pozícióját a sebességek alapján.
A bejegyzés olyan kulcsfontosságú fogalmakat tárgyal, mint a felületi normálisok, a pontszorzat és a relatív sebesség, amelyek segítségével megérthetjük a mozgás irányait, és meghatározhatjuk, hogy az objektumok egymás felé vagy egymástól távolodnak-e.
A ksassnowski által írt "2D Rigid Body Collision Resolution" című bejegyzés célja, hogy a merev testek fizikáját elérhetővé tegye a nem játékfejlesztők és az erős matematikai háttérrel nem rendelkezők számára.
A felhasználók különböző fizikai szimulációs eszközöket és technikákat vitatnak meg, beleértve a WebGL-t, a three.js-t, a matter.js-t, az XPBD-t és a Box2D-t, valamint megosztják személyes tapasztalataikat és projektjeiket.
A beszélgetés rávilágít a játékfizika és a megfelelő fizikai szimulációk közötti különbségekre, a játékfizikai motorok fejlődésére és az ütközésérzékelés összetettségére.
A Perplexica egy nyílt forráskódú, mesterséges intelligenciával működő keresőmotor, amelynek célja, hogy a felhasználói lekérdezések megértésével pontos és aktuális keresési eredményeket szolgáltasson.
Fejlett gépi tanulási algoritmusokat és SearxNG-t alkalmaz a felhasználói adatvédelem és a naprakész információk biztosítása érdekében, helyi LLM-ekkel (Large Language Models) és több keresési móddal.
A telepítés az egyszerűség kedvéért Docker segítségével ajánlott, de más módszerek is rendelkezésre állnak, és a felhasználók a gyors hozzáférés érdekében a böngészőjükbe is integrálhatják. A közösségi támogatást a GitHub-csillagok, adományok és hozzájárulások révén ösztönzik.
A Perplexica a Perplexity nyílt forráskódú alternatívája, amelynek célja az adatvédelem javítása a helyi használat lehetővé tételével és a felhőadatokkal kapcsolatos aggályok elkerülése révén.
A felhasználók javasolják a helyi e-könyv- és PDF-keresés integrálását, és érdeklődésüket fejezik ki az olyan eszközök iránt, mint az Obsidian és a Logseq a jobb többeszközös funkcionalitás érdekében, ugyanakkor az adatvesztéssel és a szinkronizálási problémákkal kapcsolatos aggodalmakra is felhívják a figyelmet.
A "Perplexity" elnevezéssel kapcsolatos védjegykérdéseket vitatják meg, kiemelve a technikai innováció és a jogi korlátozások közötti egyensúlyt, egyesek pedig a nagyvállalatoktól való függőség csökkentése érdekében a saját mesterséges intelligencia-technológiát támogatják.
Kabosu, az ikonikus "Doge" mém mögött álló Shiba Inu 18 éves korában leukémia és májbetegség következtében elhunyt - jelentette be gazdája, Atsuko Sato május 24-én, 2024-ben.
Kabosu 2010-ben vált ismertté az interneten egy Sato blogján megjelent fotó révén, amely a "Doge" mém létrehozásához vezetett, és később a Dogecoin kriptopénz megalkotását is inspirálta.
Sato 2008-ban fogadta örökbe Kabosut egy kölyökkutya-gyár bezárását követően, és 2022 decemberében derült fény súlyos egészségügyi problémáira.
Kabosu, az ikonikus "Doge" mém mögött álló Shiba Inu kutya 18 éves korában elhunyt, ami az internetes mémek kulturális hatásáról szóló elmélkedéseket indított el.
A hír vitákhoz vezetett a vírustartalmak természetéről, a népszerűség kiszámíthatatlanságáról és a mémek történelmi kontextusáról.
Sokan szomorúságukat és nosztalgiájukat fejezték ki, megjegyezve Kabosu jelentős szerepét az internetes kultúrában, és egy nyilvános temetést terveztek, hogy tisztelegjenek öröksége előtt.
Daniel Schroeder egy egyedi, valós idejű renderelőt mutat be, amely kis voxeleket használ, hogy modernizálja a klasszikus 90-es évekbeli 3D-s játékok, például a Doom és a Quake vizuális stílusát.
A renderelő a retro esztétikát modern technikákkal ötvözi, jellegzetes látványt produkál alacsony polimezős hálókból és textúrákból, és olyan komplexitásokat tárgyal, mint a voxel geometria és a procedurális generálás.
A C++ és Vulkan nyelven írt projekt a Blendert használja a modellezéshez, és célja, hogy integrálható legyen a meglévő játékmotorokba, a jövőben pedig dinamikus elemeket és jobb világítást is tervez.
A Voxel Displacement Renderer a retro 3D esztétika modern fordulatát kínálja, amely a pixel-artra és a korai 3D-s játékokra emlékeztet, nosztalgiát ébresztve a felhasználókban.
Az Unreal Engine 5 Nanite technológiájához hasonlítják, bár ez egy külön voxel-alapú megközelítést használ, és technikájában jelentősen különbözik.
A lenyűgöző látvány ellenére a renderelőből hiányoznak az árnyékok és a dinamikus megvilágítás, és a közösség érdeklődik a projekt nyílt forráskódúvá tétele iránt, ami további kísérletezésre ösztönöz.
A Google mesterséges intelligencia által generált keresési eredményei tévesen tényként hivatkoztak a The Onion szatirikus cikkeire, ami aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia képes-e különbséget tenni a hírek és a szatíra között.
Egy Media Matters-jelentés rávilágított arra, hogy a jobboldali média hogyan állított be egy szokásos FBI-eljárást hamisan összeesküvés-elméletként, amelyben Biden és Trump is érintett.
További témák: a Rolling Stone cikke a "Cyberpunk 2077"-ről, amely egy újságírónak segít a rákkezelés során, a Guardian felmérése a gazdasági félretájékoztatásról, valamint a digitális romlással és a linkek rothadásával kapcsolatos aggodalmak.
A Google mesterséges intelligencia által generált keresési eredményei pontatlanul idéztek szatirikus forrásokat és hamis állításokat tettek, ami aggályokat vetett fel a mesterséges intelligencia megbízhatóságával és politikai elfogultságával kapcsolatban.
Szó lesz többek között a mesterséges intelligencia webes forgalomra gyakorolt hatásáról, a hirdetések integrálásáról a mesterséges intelligencia válaszaiba, valamint arról, hogy a mesterséges intelligenciának nyilvánosságra kell hoznia a megbízhatósági szintet és hivatkoznia kell a forrásokra.
A felhasználók frusztrációjukat fejezik ki a szarkazmus és a félretájékoztatás mesterséges intelligencia általi kezelésével kapcsolatban, és vitatják a Google keresőalgoritmusának korlátait, valamint az internetes adatoknak a mesterséges intelligencia képzésére gyakorolt hatását.
A szerző 27 nap alatt fejlesztette ki a Bunnix nevű Unix-szerű operációs rendszert x86_64 célokra, amely támogatja a legacy és EFI bootot, de nem támogatja az USB-t, és PS/2 billentyűzetet igényel.
A Bunnix Hare és C nyelven írt rendszermagja PCI és AHCI illesztőprogramokat tartalmaz, támogatja az ext4 és memfs fájlrendszereket, és olyan harmadik féltől származó szoftvereket tartalmaz, mint a Vim és a Doom.
Annak ellenére, hogy a Bunnix működőképes, de hibás, a szerző számára tanulságul szolgált, aki tervezi, hogy ezeket a felismeréseket alkalmazza korábbi projektjében, a Heliosban, és látja a közösség által vezérelt fejlesztések lehetőségét.
A Hacker News beszélgetése egy Unix-klón gyors fejlesztését vizsgálja, összehasonlítva azt az eredeti Unix-szal, és megvitatva a Unix-jelek bonyolultságát.
A Mastodon, az új Hare programozási nyelven írt operációs rendszer, amely a GitHubon GPLv3 alatt érhető el, az LLVM elkerülése miatt lassabb kódja miatt vitatott, kiemelve az egyszerűség és a teljesítmény közötti kompromisszumot.
A vita aláhúzza az ideológiai tisztaság és a szélesebb körű használhatóság közötti feszültséget: a Hare fejlesztői úgy döntöttek, hogy nem támogatják a szabadalmaztatott platformokat, hangsúlyozva, hogy joguk van a konkrét célokat a széles körű népszerűséggel szemben előtérbe helyezni.
A kutatók nagy nyelvi modellek értelmezéséről adtak ki egy tanulmányt, amelynek középpontjában Claude 3 Sonnet áll.
Azonosították a "jellemzőket", azaz azokat a specifikus neuron-kombinációkat, amelyek olyan fogalmakra reagálva aktiválódnak, mint például a Golden Gate híd, és kimutatták, hogy e jellemzők beállítása megváltoztathatja a modell viselkedését.
A módosított modell, a "Golden Gate Claude" a nyilvánosság számára is elérhető, demonstrálva a pontos belső módosítások lehetőségét a mesterséges intelligencia biztonságának és megértésének fokozására.
A Hacker News egyik vitája humorosan kiemeli egy mesterséges intelligenciamodell megszállottságát a Golden Gate híd iránt, ami mulatságot és aggodalmat kelt az AI elfogultságával kapcsolatban.
A beszélgetés kitér a mesterséges intelligencia modell finomhangolására, a biztonságra, az etikai kihívásokra, valamint a visszaélések és a különböző értékrendekhez való igazítás lehetőségére.
A résztvevők megvitatják a nyelvi modellek antropomorfizálását, az ellentmondásokkal való küzdelmüket és a humoros, de mégis aggasztó eredményeket, beleértve a helytelen történelmi információkat és a mesterséges intelligencia válaszainak kritikáját.
Lisa Martino-Taylor 2011-ben a Missouri-Columbia Egyetemen írt doktori disszertációjában a Manhattan-Rochester Koalíciót és annak titkos aeroszolvizsgálatait vizsgálja St. Louisban az 1950-es és 1960-as években.
Az amerikai hadsereg által végzett vizsgálatok az alacsony jövedelmű, túlnyomórészt kisebbségi városi területeket célozták meg, hogy megértsék a fegyveres sugárzás egészségügyi hatásait.
A dolgozat azt tárgyalja, hogy a szervezetek hogyan végezhetnek káros tevékenységeket belső megfelelés és külső tudatlanság mellett, és javaslatot tesz olyan állami politikákra, amelyek fokozzák az átláthatóságot és megakadályozzák az etikátlan titkos projekteket.
1945 és 1970 között az amerikai hadsereg etikátlanul kutatta a radioaktivitás egészségügyi hatásait St. Louisban, annak ellenére, hogy a meglévő adatok alapján szükségtelenné lehetett volna tenni az ilyen kísérleteket.
A vita kiemeli a történelmi etikátlan orvosi kísérleteket, például az embereknek plutóniumot adott injekciókat, és ezek hosszú távú hatását az orvostudományba vetett közbizalomra, beleértve az olyan mozgalmakat, mint a Vax-ellenes mozgalmak.
A szöveg kitér a marginalizált csoportokon végzett orvosi kísérletek etikai kérdéseire, a kormányzati titkolózásra, valamint a kormányzat és a magánszervezetek iránti közbizalom helyreállításának kihívásaira a vakcinák fejlesztésével és beadásával kapcsolatban.
A Google új, mesterséges intelligencia által generált áttekintései az amerikai keresési eredményekben pontatlanságokhoz és félrevezető információkhoz vezettek, amelyeket gyakran "hallucinációknak" neveznek.
A kiterjedt tesztelés ellenére a mesterséges intelligencia összekeveri a szatírát a tényekkel, megbízhatatlan forrásokra, például az Onionra hivatkozik, ami bizarr állításokhoz és közszereplőkről szóló téves állításokhoz vezet.
A Google dolgozik a fejlesztéseken, de a mesterséges intelligencia integrálásának sietsége, hogy versenyezzen az olyan platformokkal, mint a ChatGPT, következetlen és megbízhatatlan keresési eredményeket eredményezett, ami aggodalmat keltett a felhasználók körében.
A Google új, mesterséges intelligencia által vezérelt keresési funkcióját, amely összefoglaló válaszokat kínál, a megbízhatósággal és pontossággal kapcsolatos aggályok miatt vizsgálják.
A kritikusok kiemelik, hogy a mesterséges intelligencia által generált összefoglalók egyetlen, potenciálisan hibás választ adhatnak, ellentétben a hagyományos keresési eredményekkel, amelyek lehetővé teszik a több forrásból történő keresztellenőrzést.
A felhasználók aggódnak a mesterséges intelligencia által nyújtott információk megbízhatósága miatt, téves információkra és rossz adatforrásokra hivatkozva, és néhányan olyan alternatívákhoz fordulnak, mint a DuckDuckGo és a Kagi a jobb adatvédelem és keresési eredmények érdekében.
A vita középpontjában az áll, hogy a felhasználói felület műveleteit a gomb megnyomására vagy elengedésére kell-e indítani, figyelembe véve a reakciókészséget, a hibák megelőzését és a felhasználói preferenciákat.
Az "Act on release" funkciót a Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) támogatja a jobb hozzáférhetőség érdekében, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy a mutató eltávolításával töröljék a műveleteket.
A vita kiemeli a kontextus fontosságát a felhasználói felület kialakításában, és azt javasolja, hogy a kritikus műveleteket a hibák elkerülése érdekében a kiadáskor kell megerősíteni, míg a nem kritikus műveleteket a hatékonyság érdekében a megnyomáskor lehet elindítani.
A Spotify 2024. december 9-én minden Car Thing eszközt letilt, anélkül, hogy visszatérítést vagy cserelehetőséget biztosítana.
Az autók Spotify-navigációjához szánt Car Thinget 2022 júliusában az alacsony kereslet és az ellátási lánc problémái miatt megszüntették, de továbbra is csökkentett áron értékesítették.
A felhasználók sürgetik a Spotify-t, hogy nyílt forráskódúvá tegye az eszközt az e-hulladék elkerülése érdekében, de a vállalat nem reagált, ami jelentős felhasználói elégedetlenséghez és bizalmatlansághoz vezetett a jövőbeli Spotify hardvertermékekkel szemben.
A Spotify azt tervezi, hogy decemberben leállítja Car Thing eszközeit, és nem kínál visszatérítést, ami kritikát váltott ki az e-hulladék és a fogyasztói jogok miatt.
A vita hangsúlyozza, hogy szabályozásokra van szükség az olyan gyakorlatok megakadályozására, mint a bootloaderek végleges lezárása és az eszközök életciklusuk végén történő tönkretétele, és olyan biztonsági modellek mellett érvel, amelyek nem a gyártói jogosultságú kulcsokra támaszkodnak.
A kritikusok kiemelik a folyamatos frissítések fontosságát a biztonság szempontjából, az USB-C-re vonatkozó uniós megbízást az e-hulladék csökkentése érdekében, valamint az eszközök élettartamának meghosszabbítása érdekében történő újrafrissítés megkönnyítésének lehetséges előnyeit.
A CSharpRepl egy platformokon átívelő, parancssoros C# REPL (Read-Eval-Print Loop) a C# nyelv, könyvtárak és NuGet csomagok interaktív felfedezéséhez.
Támogatja a gyors szintaxis- és API-tesztelést anélkül, hogy projekteket kellene létrehozni, automatikus parancssori kiegészítést kínál, és lehetővé teszi a NuGet csomagokra és a meglévő projektekre való hivatkozást.
Jellemzői közé tartozik a forráskódhoz való navigálás az F12-vel, az IL (Intermediate Language) kód megtekintése az F9-cel, továbbá ingyenes, nyílt forráskódú és telepíthető a dotnet tool install -g csharprepl segítségével.
A vita középpontjában a "CSharpRepl", egy C# REPL (Read-Eval-Print Loop) eszköz áll, amely szintaxis-kiemelést és IntelliSense-t kínál.
A felhasználók olyan alternatívákkal hasonlítják össze, mint a LinqPad, amelyet a licencköltségei ellenére olyan funkciói miatt dicsérnek, mint a biztonságos jelszótárolás és a folyamatok állandósága.
Más eszközök között említik a RoslynPadet és a VSCode poliglott jegyzetfüzeteit, néhány felhasználó pedig az F# felfedezését is ajánlja egyedi funkciói miatt.