Wetterschneider tweetje azt tanácsolja a szakembereknek, különösen az NDA (Non-Disclosure Agreements) alatt álló vagy védett fájlokkal foglalkozó szakembereknek, hogy mondják le az Adobe szolgáltatásait és töröljék az alkalmazásait.
A tweet azt állítja, hogy az Adobe-ban nem lehet megbízni, bár erre az állításra nem ad konkrét okokat vagy bizonyítékokat.
A fórumfelhasználók kritizálják az Adobe törlési díjait és az új szolgáltatási feltételek szerinti széleskörű adathozzáférést, megosztják a díjak elkerülésének taktikáit, és adatvédelmi aggályaikat fejezik ki.
A Google és a Microsoft összehasonlításai rávilágítanak a homályos és túlzó irányelvek tendenciájára, és olyan alternatívákat vitatnak meg, mint a GIMP, a Krita és az Affinity, annak ellenére, hogy az Adobe dominanciája miatt a váltás nehézségekbe ütközik.
Az Adobe feltételeinek jogi következményei, beleértve az ügyfélmegállapodásokkal való lehetséges konfliktusokat és a szerződési záradékok végrehajthatóságát, megvitatásra kerülnek, hangsúlyozva az etikai kérdéseket és a jobb nyílt forráskódú megoldások szükségességét.
Az "Ice Ice" egy macOS menüsor-kezelő eszköz, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy elrejtsék, megjelenítsék és átrendezzék a menüsor elemeit a Command + húzással.
Olyan funkciókat kínál, mint az egyéni szóközök és a menüsor megjelenésének testreszabása, és a jövőbeni frissítésekkel további funkciókat tervezünk hozzáadni.
Az eszközhöz macOS 14 vagy újabb operációs rendszer szükséges, telepíthető manuálisan vagy Homebrew segítségével, és a MIT licenc alatt érhető el.
A beszélgetés a macOS menüsor-kezelő eszközökre, köztük a Bartender, Ice, Dozer és Hidden Bar programokra, valamint az ezekkel az alkalmazásokkal kapcsolatos felhasználói tapasztalatokra összpontosít.
Aggályokat vet fel, hogy a Bartender nemrégiben egy kevésbé megbízható vállalat által történt felvásárlása potenciális adatvédelmi és átláthatósági problémákhoz vezethet.
A felhasználók összehasonlítják a macOS használhatóságát és ablakkezelését más operációs rendszerekkel, például a Windowssal és a Linuxszal, és vitatják, hogy szükség van-e harmadik féltől származó eszközökre a termelékenység fokozásához, valamint a macOS felhasználói felületének konzisztenciájához.
A Microsoft megváltoztatta a Recall funkcióját, amely a felhasználói tevékenységeket rögzíti az AI-elemzéshez, a biztonsági aggályok miatt kialakult visszhangot követően opt-in beállításra változtatta.
A kritikusok a Recallt potenciális kémprogramnak minősítették, hivatkozva az érzékeny adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés kockázatára; mostantól a Recall adatok engedélyezéséhez vagy eléréséhez PIN-kóddal vagy biometrikus adatokkal történő felhasználói hitelesítésre van szükség, amelyek titkosítva maradnak.
E változások ellenére az adatvédelmi kockázatok továbbra is fennállnak, különösen jogi kontextusban, és ez a lépés a Microsoftnál történt biztonsági incidensek sorozatát követi, amelynek során Satya Nadella vezérigazgató a biztonságot elsődleges prioritásként emelte ki.
A Microsoft a felhasználók által felvetett jelentős adatvédelmi és biztonsági aggályok miatt alapértelmezés szerint letiltja a Recall funkciót.
A kritikusok szerint a Recall olyan érzékeny információkat rögzít, mint az e-mailek és jelszavak, és a böngésző előzményeinek invazív nyomon követéséhez hasonlítja, ami a csökkenő adatvédelmi tudatosság szélesebb körű problémáit tükrözi.
A vita rávilágít arra, hogy a vállalatoknak magas szintű adatvédelmi normákra és felelős adatkezelésre van szükségük, a felhasználók pedig bizalmatlanságot fejeznek ki a technológiai vállalatok adatkezelési gyakorlataival szemben, és adatvédelmi problémák miatt olyan alternatívákat fontolgatnak, mint a Linux.
Oran Looney "A Picture is Worth 170 Tokens: How Does GPT-4o Encode Images?" című cikke azt vizsgálja, hogy a GPT-4o miért számít fel 170 tokent minden egyes 512x512-es képcsempe feldolgozásáért, ami körülbelül 227 szónak felel meg.
A GPT-4o fejlett képkódolási stratégiáját szembeállítja a CLIP egyszerűbb módszerével, és kiemeli a konvolúciós neurális hálózatok (CNN) hatékonyságát a képi adatok esetében.
A szöveg tárgyalja a GPT-4o teljesítményét a rácsalapú képelemzésben, javaslatot tesz egy piramis stratégiára a javításhoz, és találgat az OCR képességekkel kapcsolatban, azt sugallva, hogy egy külső motort használhat, mint például a Tesseract.
A vita hangsúlyozza, hogy szükség van egy modern, nyílt forráskódú OCR (optikai karakterfelismerő) megoldásra, és olyan alternatívákat javasol, mint a PaddleOCR, amelyek jobb sebességet és pontosságot biztosítanak az olyan elavult eszközökhöz képest, mint a Tesseract.
Kritizálja a nagyméretű nyelvi modellek (LLM) OCR-feladatokhoz való használatának hatástalanságát és magas költségeit, és megemlíti az Apple OCR API-ját mint nem nyílt forráskódú lehetőséget, kiemelve a különböző OCR-eszközökkel kapcsolatos felhasználói tapasztalatokat, valamint a dokumentációval és a felhőszolgáltatások költségeivel kapcsolatos problémákat.
A beszélgetés olyan haladó témákba is belemerül, mint a képi tokenizáció olyan modellekkel, mint a VQVAE, a képbeágyazások számítási komplexitása és a mesterséges intelligencia jövőbeli trendjei, a GPT-4 képfeldolgozási képességeiről és az összetett szövegek jobb OCR pontosságának szükségességéről szóló vitákkal.
A "σ-GPT-k: A New Approach to Autoregressive Models" címmel egy olyan új módszert mutat be, amely megkérdőjelezi a hagyományos rögzített balról jobbra sorrendet az autoregresszív modellekben, mint például a GPT.
A kimenetek pozicionális kódolásának használatával a modell dinamikusan beállíthatja a generálási sorrendet mintánként, lehetővé téve a mintavételt és a tetszőleges tokenalcsoportok kondicionálását.
Ez a megközelítés lehetővé teszi a hatékony, több tokenből álló mintavételt elutasítási stratégiával, jelentősen csökkentve a modellkiértékelések és a generálási lépések számát a különböző tartományokban.
A "Σ-GPT-k: GPT modellek új megközelítése" címmel egy új képzési módszert mutat be a GPT modellekhez, amely a bemeneti tokenek véletlenszerű permutációját és kettős pozicionális kódolást tartalmaz.
Ez a módszer lehetővé teszi a hiányzó tokenek párhuzamos előrejelzését, a feltételes valószínűségek egyidejű kiszámítását, és elutasító mintavételi módszert használ a kitöltött tokenek generálására, ami potenciálisan javítja a hatékonyságot és a képességeket.
Bár a Σ-GPT-k hasonlítanak az XLNethez hasonló modellekhez, mégis olyan egyedi elemeket vezetnek be, mint a kettős pozicionális kódolás és a burst-mintavételezés, és tárgyalják az alkalmazásokat és a korlátokat, beleértve a mondatkoherencia és a hallucináció problémáit.
Egy online közösségi fórumon hardver- és szoftveres témákat vitatnak meg, beleértve a különböző eszközök, például notebookok és nyomtatók terméktámogatását.
Egy nemrégiben megjelent BIOS-frissítés miatt a HP ProBook 445 és 455 G7 laptopok működésképtelenné váltak, ami a HP reakciójának hiánya és a garancián kívüli készülékek javítási költségei miatti aggodalmak miatt a felhasználók frusztrációját okozta.
A felhasználók olyan megoldásokat osztanak meg, mint például a BIOS chip villogtatása, a HP-hoz fordulás javítás céljából, és azt tanácsolják, hogy a hasonló problémák megelőzése érdekében tiltsák le a jövőbeli BIOS-frissítéseket.
A HP-t kritizálják a hibás BIOS-frissítésekkel tönkretett laptopok miatt, ami folyamatos minőségi problémákat és rossz ügyfélszolgálatot tükröz.
A felhasználók megvitatták a BIOS-frissítések kockázatait, a kettős BIOS-rendszerek hiányát és a számítógépes csalás és visszaélésről szóló törvény (CFAA) szerinti lehetséges jogi következményeket.
Olyan márkákkal hasonlították össze, mint az Apple és a Framework, amelyeket a megbízhatóságuk miatt dicsérnek, míg a HP minőségét hanyatlónak tekintik, különösen Carly Fiorina vezetése után.
június 6-án Damien Miller két új konfigurációs lehetőséget mutatott be az OpenBSD sshd(8) programjához: PerSourcePenalties és PerSourcePenaltyExemptList.
Ezeknek az opcióknak a célja, hogy a nemkívánatos kliens-viselkedéseket, például az ismételt sikertelen hitelesítési kísérleteket vagy az sshd összeomlását okozó műveleteket a jogsértő IP-címek ideiglenes blokkolásával szankcionálják.
A PerSourcePenalties alapértelmezetten engedélyezve lesz a következő OpenBSD 7.6 kiadásban, és a rendszergazdáknak ajánlott ezeket a beállításokat gondosan konfigurálniuk, hogy elkerüljék a legitim forgalom blokkolását, különösen a NAT-ok vagy proxyk mögül érkező kapcsolatok kezelésénél.
A vita középpontjában az OpenSSH új opciói állnak, amelyek célja a nemkívánatos viselkedés büntetése, és amelyek igazságosságával és hatékonyságával kapcsolatos aggályok merülnek fel, különösen az IPv6 esetében.
Egyetértés van abban, hogy az SSH-kulcsok biztonságosabbak és kényelmesebbek, mint a jelszavak, az SSH-tanúsítványokról, a kulcskezelésről és az olyan alternatívákról, mint a PKCS#11 és a fokozott biztonságot nyújtó VPN-ek.
A beszélgetés kitér az OpenBSD azon filozófiájára is, hogy a biztonság érdekében minimalizálja a kód összetettségét, szemben az OpenSSH konfigurálhatóságával, valamint a jelszavas hitelesítés megszüntetésének lehetséges hatásaival.
A CPU Energy Meter egy Linux eszköz, amely az Intel CPU energiafogyasztásának figyelésére szolgál a Sandy Bridge generációtól kezdve elérhető RAPL funkció segítségével.
A müncheni LMU által kifejlesztett program elhanyagolható overheaddel követi az energiafelhasználást különböző területeken (CPU csomag, mag, nem mag, memória és platform), és a BSD-3 klauzula alatt áll.
A telepítés egyszerű a Debian/Ubuntu PPA-n keresztül vagy a GitHubon található .deb csomagból, és a megfelelő jogosultságok beállításával root hozzáférés nélkül is futtatható.
A megbeszélés kiemeli az Intel és AMD CPU-k energiafogyasztásának mérésére szolgáló eszközöket és módszereket, beleértve a "CPU Energy Meter"-t, az Intel RAPL interfészét, a perf-t, a turbostat-t és az AMD uProf-ot.
Az AMD energiamérési funkcióját biztonsági aggályok miatt eltávolították a Linux Kernelből (5.13-as verzió), és olyan alternatívákat ajánlottak, mint az Astron Power Measurement Toolkit.
A beszélgetés kitér az Intel energiaméréseinek pontosságára, a teljes rendszer teljesítményének mérésével kapcsolatos kihívásokra, valamint a PROCHOT-állapot miatti CPU-drossolással kapcsolatos problémákra is, és javaslatokat tesz a problémák enyhítésére.
Marc Brooker, az AWS mérnöke egy blogbejegyzésben a többszálú programozás bonyolultságát tárgyalja, esettanulmányként egy születésnapi paradoxon szimulációt használva.
Megállapította, hogy a többszálú futás lassabbá tette a szimulációt a kontextusváltások és az L1 cache kihagyások miatt, amelyeket a Linux perf eszközével azonosított.
A véletlenszám-generátorra (random_r) való áttérés javította a teljesítményt, ami azt mutatja, hogy a többszálú programok néha kevésbé hatékonyak lehetnek, mint az egyszálúak.
A beszélgetés rávilágít a szálak programozásban való használatának hatékonyságára és bonyolultságára, különösen az olyan globális megosztott állapotok esetében, mint a random(), valamint a libc-hez hasonló szabványos könyvtárak korlátaira többszálas környezetben.
A résztvevők egyéni libc-helyettesítéseket javasolnak, jobb absztrakciókat a mellékhatások kezelésére, és megvizsgálják a funkcionális programozás és az operációs rendszer szintű biztonsági intézkedések előnyeit és kihívásait.
A hangsúlyt a determinisztikus viselkedés fontosságára helyezi a többszálas véletlenszám-generátorokban (RNG-k), a szál-lokális állapotok használatára, valamint a globális és a független pszeudorandom számgenerátorok (PRNG-k) közötti vitára.