A 2024-es Worldwide Developers Conference-en az Apple bemutatta az Apple Intelligence-t, az iOS 18, iPadOS 18 és macOS Sequoia rendszerbe integrált személyes intelligencia rendszert, amely generatív modelleket tartalmaz olyan feladatokhoz, mint a szövegfinomítás és a képalkotás.
Az Apple hangsúlyt fektet a felelős AI-fejlesztésre, a felhasználók felhatalmazására, az adatvédelemre és a hatékony modellteljesítményre összpontosítva, a felhasználói adatok védelme érdekében pedig az eszközön történő feldolgozást és a Private Cloud Compute-ot használja.
A rendszer az AXLearn keretrendszert használja a hatékony képzéshez, a sebességre és hatékonyságra optimalizált modellekkel, és speciális neurális hálózati modulokat, úgynevezett adaptereket tartalmaz a feladatspecifikus teljesítmény érdekében.
Az Apple bejelentése az On-Device és a Server Foundation Models modellekről vegyes reakciókat váltott ki: a kritikusok a meglévő AI-technikák újracsomagolásával vádolták őket, míg a támogatók a már bevált technológiák finomítását és népszerűsítését dicsérték.
A vita rávilágít az Apple stratégiájára, amely a meglévő technológiák - például az "Apple Silicon" és az "AirPort" - továbbfejlesztésére és népszerűsítésére irányul, ahelyett, hogy az úttörő kutatásra összpontosítana.
A spekulációk szerint az Apple egy AI-chippel léphet be a szerverchipek piacára, kihasználva szilíciumszakértelmét, miközben a viták folytatódnak a magas árazás, az alapmodellekben található minimális RAM és a szoros ökoszisztéma-ellenőrzés miatt.
Az Apple Private Cloud Compute (PCC) fejlett generatív mesterséges intelligenciamodelleket vezet be az iPhone, iPad és Mac készülékekbe, nagy hangsúlyt fektetve a biztonságra és az adatvédelemre.
A PCC a végponttól végpontig tartó titkosítás, az efemer feldolgozás és a kérés metaadatainak anonimizálása révén biztosítja, hogy a felhasználói adatok bizalmasak és elérhetetlenek maradjanak, még az Apple munkatársai számára is.
Az Apple nyilvánosan elérhetővé teszi a PCC gyártási szoftverét a biztonsági kutatások számára, támogatva a független ellenőrzést és fenntartva a közbizalmat.
Az Apple privát felhőjében a mesterséges intelligencia adatainak védelméről szóló vita a nyílt forráskódú, decentralizált rendszereket állítja szembe az Apple erőteljes adatvédelmi intézkedéseivel, beleértve a harmadik fél által végzett ellenőrzéseket és az egyedi hardvert.
A kritikusok megkérdőjelezik az Apple átláthatóságát és a lehetséges hátsó ajtókat, annak ellenére, hogy elismerik a versenytársak, például a Google és az OpenAI erős belső biztonságát, és olyan nonprofit alternatívákat javasolnak az ellenőrizhető biztonság érdekében, mint a GrapheneOS.
Az aggodalmak közé tartozik az Apple által a hirdetésekhez végzett adatgyűjtés, az erős titkosítás, a minimális adatnaplózás és a kormányzati beavatkozás kockázata, kiemelve a hálózati infrastruktúra összetettségét és az elszigetelt gépek és a felhőalapú rendszerek közötti kompromisszumokat.
Lynn Conway (1938-2024) úttörő informatikus és villamosmérnök volt, aki jelentősen előmozdította a modern processzorok és mikrochipek tervezését.
Annak ellenére, hogy diszkriminációval kellett szembenéznie, és 1968-ban az IBM kirúgta az átállás miatt, jelentős karriert futott be a Xerox PARC-nál, a DARPA-nál és a Michigani Egyetemen, és társszerzője volt a "Bevezetés a VLSI rendszerekbe" című befolyásos tankönyvnek.
Conway a transzneműek jogainak kiemelkedő szószólója is volt, számos díjat kapott, köztük egy bocsánatkérést és az IBM életműdíját 2020-ban, így maradandó örökséget hagyott maga után mind a technológia, mind a transzneműek jogai terén.
Lynn Conway, az úttörő informatikus és transznemű aktivista elhunyt, aki inspiráló és rugalmas örökséget hagyott maga után.
Annak ellenére, hogy az IBM kirúgta a nemváltás miatt, Conway újraépítette karrierjét, és a VLSI (Very Large Scale Integration) tervezés jelentős alakja lett, társszerzője volt a "Bevezetés a VLSI rendszerekbe" című befolyásos tankönyvnek, és úttörő VLSI tervezési kurzust tartott.
Hagyatéka különösen fontos a Pride-hónap idején, kiemelve az elnyomás elleni folyamatos küzdelmet, valamint munkájának és aktivizmusának tartós hatását, annak ellenére, hogy transzfób visszahatással kellett szembenéznie.
Az RP2040 egy sokoldalú Raspberry Pi mikrokontroller, amelyet fogyasztói elektronikába való beágyazásra terveztek.
Más gyártókkal ellentétben a Raspberry Pi csak egy modellt kínál, ami leegyszerűsíti a fejlesztést és elősegíti a nagy támogatói közösség kialakulását.
A 70 cent körüli árú, két maggal, 30 GPIO-tűvel, bőséges belső RAM-mal és a hatékony IO-műveleteket biztosító egyedi PIO-perifériával rendelkezik, így a mérnökök egyik kedvence a költség, a funkcionalitás és a támogatás egyensúlya miatt.
Egy felhasználó az RP2040-ről az ESP32-S3 mikrokontrollerre váltott a PlatformIO eszközzel kapcsolatos problémák, az egyszerűbb modulformátum és a jobb GPIO pin képességek miatt a kapacitív érintéshez.
Az RP2040-et dicsérték megfizethetőségéért, kiváló dokumentációjáért és egyedülálló programozható I/O (PIO) funkciójáért, de kritizálták a magas energiafogyasztásért és a perifériák hiánya miatt.
Az ESP32-t az integrált Bluetooth és Wi-Fi miatt emelték ki, annak ellenére, hogy rosszabb ADC-vel rendelkezik, és nagy projekteknél teljesítményproblémákkal küzd.
A Persistence of Vision Raytracer (POV-Ray) egy ingyenes, kiváló minőségű eszköz 3D grafikák készítéséhez, testreszabható forráskóddal.
A fontosabb frissítések közé tartozik a POV-Ray v3.8.0 béta kiadása, a DKBTrace készítője, David K. Buck oktatási IDE-jének Kickstarter kampánya, valamint a POV-Ray 30. évfordulója.
Az oldal felépült a szerverösszeomlásból, helyreállította a wikit és a fórumokat, és olyan új funkciókat jelentett be, mint a POV-Ray export a white_dune 3D szerkesztőben.
A Hacker News egyik felhasználója megosztotta 25 napos tapasztalatát a POV-Ray segítségével történő sugárkövetés megtanulásáról, nosztalgikus beszélgetéseket indítva a korai számítógépes grafikáról és a régebbi rendszereken, például a 386-os és 486-os processzorokon történő programozásról.
A felhasználók visszaemlékeztek a hosszú renderelési időkre, a hardverfrissítésekre és az olyan szoftverek használatára, mint a POV-Ray és a VistaPro, valamint a programozásra olyan nyelveken, mint a C és a Turbo Pascal.
A beszélgetés során szó esett még olyan modern eszközökről, mint a Blender, a 3D renderelés fejlődéséről, valamint a big tech és a gazdasági modellek innovációra és erőforrás-elosztásra gyakorolt hatásáról, kiemelve a POV-Ray és a korai internetes közösségek tartós hatását.
Noam Chomsky, a 95 éves nyelvész és politikai aktivista egészségi állapota egy tavaly júniusi orvosi eset óta súlyosan megromlott, és emiatt képtelen volt kommunikálni és járni.
Egykori asszisztense, Bev Stohl megerősítette, hogy Chomsky az eset óta nem jelent meg nyilvánosan, és valószínűleg nem is fog.
A méltatások hangsúlyozzák Chomsky kedvességét, az igazságtalanság elleni küzdelem iránti elkötelezettségét és jelentős befolyását, és a gázai konfliktusról szóló vitákból is érezhetően hiányzik.
Noam Chomsky annak ellenére, hogy beszédkészségét elvesztette, szellemileg éles eszű maradt, és aktívan foglalkozik a fiatal közönséggel, fenntartva befolyását a politikai és kognitív tudományokban.
Kritika éri a geopolitikai kérdésekkel kapcsolatos nézetei miatt, beleértve Oroszország ukrajnai invázióját és a Jeffrey Epsteinnel való múltbeli kapcsolatát, valamint az amerikai intervencionizmussal és olyan történelmi eseményekkel kapcsolatos álláspontját, mint a kambodzsai népirtás.
A szöveg szembeállítja Chomsky veleszületett nyelvtani elméleteit a nagy nyelvi modellek (LLM) működésével, és tárgyalja az izraeli-palesztin konfliktusról, a NATO-ról és az amerikai külpolitikáról alkotott ellentmondásos véleményét, kiemelve az általa kiváltott polarizált reakciókat.
Norvégia felfedezte Európa legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyét a Fen-karbonatit-komplexumban, amely 8,8 millió tonna ritkaföldfém-oxidot tartalmaz.
Ez a lelet 1,5 millió tonna mágnessel kapcsolatos ritkaföldfémeket tartalmaz, amelyek létfontosságúak az elektromos járművek és a szélturbinák számára, és amelyek potenciálisan csökkenthetik Európa Kínától való függőségét.
A felfedezés mérföldkő a Ritkaföldfémek Norvégia számára, és összhangban van Európa azon céljával, hogy 2030-ra belföldön elégítse ki a ritkaföldfémek iránti keresletét, és a bányászat várhatóan addigra megkezdődik.
Norvégia felfedezte Európa legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyét, ami vegyes reakciókat váltott ki az erőforrások elosztásával és kezelésével kapcsolatban.
A vita során hangsúlyt kap Norvégia történelmi és földrajzi háttere, a hatékony erőforrás-gazdálkodás, valamint a ritkaföldfémek bányászatának tágabb értelemben vett következményei, beleértve a környezetvédelmi aggályokat és a Kínával és Oroszországgal kapcsolatos geopolitikai dinamikát.
A ritkaföldfémekkel kapcsolatos tévhitek kerülnek terítékre, kiemelve a ritkaföldfémek bőségét, de a kitermeléssel kapcsolatos kihívásokat is.
A "slop" kifejezés a gyenge minőségű, nem kívánt, mesterséges intelligencia által generált tartalmak leírására alakult ki különböző online platformokon, beleértve a közösségi médiát, a művészetet, a könyveket és a keresési eredményeket.
A kifejezés azután vált ismertté, hogy a Google integrálta Gemini AI modelljét az amerikai keresési eredményekbe, ami a kezdeti felhasználói elégedetlenséghez és félresiklásokhoz vezetett.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen tartalmak elriasztják a kritikus gondolkodást azáltal, hogy az információkat végleges válaszokként mutatják be, és a támogatók úgy vélik, hogy az olyan kifejezések, mint a "slop", elengedhetetlenek a modern M.I. használatáról szóló társadalmi vitához.
A "slop" kifejezés a gyenge minőségű, gyakran mesterséges intelligencia által generált tartalomra utal, ami a mesterséges intelligencia tartalom minőségére és a társadalmi jólétre gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmakat tükrözi.
A kritikusok szerint a mesterséges intelligencia súlyosbítja a problémát, mivel lehetővé teszi a rossz minőségű tartalom tömeges előállítását, amelyet a gazdasági ösztönzők és a hirdetési profit vezérel.
A vita rávilágít arra a kihívásra, hogy különbséget kell tenni az alacsony ráfordítású emberi tartalom és a mesterséges intelligencia által generált anyagok között, és aggodalmak merülnek fel a tartalomkészítés jövőjével és a mesterséges intelligencia azon lehetőségével kapcsolatban, hogy mind a létrehozást, mind az összegzést kezelni tudja.
Az Amerikai Entomológiai Társaság (ESA) 2023-as ülésén nyilvánvaló volt a jelentős vállalati szponzoráció, különösen az olyan agrokémiai vállalatok részéről, mint a Corteva Agriscience.
Az olyan kritikus témák megvitatása ellenére, mint a méhek egészsége és az éghajlatváltozás, a neonikotinoidokkal - a Corteva által gyártott, a méhcsaládok csökkenéséhez köthető növényvédő szerrel - kapcsolatos kutatások feltűnően gyéren folytak, ami aggodalomra ad okot a vállalatok tudományos diskurzusra gyakorolt befolyásával kapcsolatban.
A kritikusok szerint a vállalatok részvétele veszélyeztetheti az ESA integritását, bár a szervezet védelmezi befogadó jellegét és a tudományos nézőpontok sokszínűségét.
Egy nagyszabású konferencián a vitatott növényvédőszer-kutatások visszaesését tapasztalták, ami vitákat váltott ki a vállalati szponzoráció hatásáról a tudományos életben.
A kritikusok szerint a vállalati finanszírozás elferdíti a kutatási prioritásokat és elnyomja a kevésbé jövedelmező tanulmányokat, míg a támogatók szerint elősegíti a hasznos együttműködést.
A vita kiemeli az ipar részvétele és a tudományos integritás közötti feszültséget, és a vállalati befolyás mérséklése érdekében a szövetségi tudományos finanszírozás növelését szorgalmazza.
A szerző azt ajánlja, hogy naponta tegyen kézzelfogható hozzájárulásokat a munkahelyén, amelyeknek nem kell feltétlenül jelentős funkcióknak vagy hibajavításoknak lenniük.
Az előnyök közé tartozik a dopaminlöket, a csapat számára a nagyobb láthatóság, a fokozatos fejlődés ösztönzése és egy lenyűgöző GitHub-profil.
A hozzájárulások közé tartozhat a dokumentálás vagy a triázs, a távmunkában való elszigeteltség elleni küzdelem és a napi elégedettség biztosítása is.
A szoftverfejlesztésben a "minden nap szállítsunk valamit" megközelítést kritikával illetik, mivel a gyors, reflektálatlan iterációk révén potenciálisan csökkenti a minőséget és elősegíti a felszínes termelékenységet.
A kritikusok szerint az olyan mérőszámokra való összpontosítás, mint a commit streak, félrevezető lehet, szorongást okozhat, és negatívan befolyásolhatja a szoftver stabilitását, azt sugallva, hogy az értelmes munka gyakran több időt igényel.
A vita a termelékenység kiegyensúlyozott megközelítése mellett érvel, amely a minőséget helyezi előtérbe az önkényes mérőszámokkal szemben, a következetes, fokozatos előrehaladást, a hatékony kommunikációt, valamint a belső dokumentáció és a kreatív projektek értékét hangsúlyozza a tartós motiváció érdekében.
A cikk kiemeli a kommunikációs stratégiákat, amelyeket Vicky Zhao videója inspirált az ötletek világos megfogalmazásáról.
A legfontosabb technikák közé tartozik a világos főponttal való kezdés, a háromsoros történetszerkezet használata, valamint a meghatározott mondatok és a Via Negativa módszer használata.
E módszerek célja az írás, az olvasás, a gondolkodás és a döntéshozatal fejlesztése azáltal, hogy biztosítják a kommunikáció egyértelműségét, érdekességét és pontosságát.
A beszélgetés a közönség hatékony bevonását hangsúlyozza a tömör kommunikáció és a strukturált történetmesélés révén, szembeállítva a különböző megközelítéseket, például a főponttal való kezdés és a hagyományos történetszerkezetek összehasonlítását.
Kiemeli a világos prezentációk fontosságát, amelyek a STAR (helyzet, feladat, cselekvés, eredmény) keretrendszerek használatával biztosítják az áttekinthetőséget és a gyors döntéshozatalt.
A beszélgetés kiemeli a tömörség és az érthetőség közötti egyensúlyt, a megnyerő előadásmódok szerepét, valamint az olyan történetmesélési technikák hatékonyságát, mint a hős útja, és végül a valódi érzelmek és a személyes hang értékét a merev struktúrákkal szemben.
A cikk kiemeli Chris szoftvermérnököt, aki a Gleam V1 2024. márciusi megjelenése után újra meglátogatta a BEAM-en a Gleam-et, egy típusbiztos nyelvet, és lenyűgözte a statikus tipizálás.
A Gleam fő jellemzői közé tartozik a tagged unions, a mintaillesztés és a robusztus típusrendszer, a fordító és a CLI pedig a JavaScript bonyolultságával ellentétben leegyszerűsíti a fejlesztést.
A Gleam integrációja a BEAM ökoszisztémába és a hibatűrő szoftverek építésére szolgáló OTP-be, valamint a JavaScriptre való átfordítás képessége vonzóvá teszi a JavaScript-fejlesztők számára; a cikk bemutatja a Lustre-t, a Gleam webes keretrendszert is.
A Gleam egy típusbiztos nyelv, amelyet a BEAM virtuális géphez terveztek, és amely minimalista felépítéséről és produktív tulajdonságairól ismert.
Az Elixirrel ellentétben a Gleam újra implementálja a legfontosabb primitíveket, hogy igazodjon a statikus típusrendszeréhez, egyszerűséget, címkézett argumentumokat és integrált eszközöket kínálva.
Bár a Gleam OTP (Open Telecom Platform) kevésbé kiforrott, mint az Erlang vagy az Elixir, fejlődik, és nagyra értékelik ergonómikus kialakítása és az olyan projektekkel való lehetséges integrációja miatt, mint a Vue.
Philip Ball cikke az emergencia fogalmát tárgyalja, ahol a nagy léptékű minták számos mikroszkopikus kölcsönhatásból keletkeznek, valamint az erre vonatkozó egységes tudományos elmélet kidolgozásának kihívását.
A kutatók, köztük Fernando Rosas, új keretrendszert javasoltak a számítási mechanikát használva a kialakuló struktúrák kritériumainak meghatározására, azt sugallva, hogy a komplex rendszerek hierarchikus szintekbe szerveződnek, függetlenül az alacsonyabb szintű részletektől.
A tanulmány bemutatja az információs zártság fogalmát, amely azt jelzi, hogy a makroszintű kiszámíthatóságot és irányítást nem fokozzák a mikroállapotok részletes információi, és megvizsgálja ennek következményeit a világegyetem szerkezetének, az ok-okozati összefüggéseknek és a szabad akaratról szóló vitának a megértésére.
A cikk bemutatja Crutchfield Epsilon gép formalizmusát, amely egy új módszer a nem véges memóriával rendelkező rendszerek állapotátmeneteinek modellezésére, és amely a véges állapotú gépek korlátait kezeli.
Ajánlja a komplex rendszerekkel kapcsolatos legfontosabb forrásokat, többek között Melanie Mitchell, Crutchfield és Cosma Shalizi munkáit, valamint olyan könyveket, mint Stuart Kauffman "The Nature of Computation" és Mark Newman "Networks" című könyvei.
A vita kitér a makro- és mikrofolyamatok közötti kölcsönhatásra, a heterarchia fogalmára, valamint az információelméletben gyökerező interdiszciplináris tanulmányok fontosságára, hivatkozva Gregory Chaitin elméleteire és a Solomonoff-Kolmogorov-Chaitin keretrendszerre.
A brit rendőrség letartóztatott két személyt, akik részt vettek egy SMS-alapú adathalász (smishing) kampányban, amelynek során egy házi készítésű "sms-blaster" segítségével több ezer csalárd üzenetet küldtek.
A gyanúsítottak bankoknak és hivatalos szervezeteknek adták ki magukat, hogy megtévesszék a címzetteket; az egyik azonosított gyanúsított, Huayong Xu ellen vádat emeltek, és bíróság elé kell állnia.
A hálózatüzemeltetők, az Ofcom és a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) részvételével zajló vizsgálat rávilágít a gyanús üzenetek 7726-os számra történő bejelentésének fontosságára.
Két brit személyt letartóztattak SMS-halászatért, amelyhez egy házilag épített, szoftveresen definiált rádiót (SDR) és nyílt forráskódú szoftvert használó mobiltornyot használtak.
A cikk tárgyalja az ilyen rendszerek létrehozásának egyszerűségét és a telefonszolgáltatók spamellenes intézkedéseit, beleértve a gyanús szövegek bejelentését olyan számokra, mint a 7726 (SPAM).
A beszélgetés rávilágít a városi spektrumfigyelés kifinomultságára, különösen az olyan nagy kockázatú területeken, mint London belvárosa, valamint a különböző hatóságok részvételére.