A Hacker News-on folyó vita a nagy teljesítményű számítástechnikával (HPC) és az adatközpontokkal kapcsolatos számos témát érint, beleértve a számítási teljesítmény növelését, a folyadékhűtést és az energiaigényt.
A résztvevők hangsúlyozzák a számítógép-architektúra megértésének és a kód teljesítményoptimalizálásának fontosságát a HPC-ben.
A munkaterhelés-kezelési rendszerek és a különböző HPC-rendszerek hatékonysága is szóba kerül. Ezenfelül a HPC-hez való C++ programozás elsajátításához javasolt források, valamint a sorban állás elméletéről és az UT Austin hírnevéről a HPC területén.
Szó esik a keresőoptimalizálás (SEO) hanyatlásáról és a tartalomfarmok térnyeréséről, kiemelve a keresési eredmények minőségének javításának fontosságát.
A cikk a keresőmotorok és a ChatGPT pontosságát vizsgálja a megbízható válaszok megadásában, miközben foglalkozik a félrevezető tartalmak és a csalárd weboldalak kérdésével.
A keresőmotorokban a reklámok irányába mutatkozik elfogultság, és a cikk egy átlátható és versenyképes keresőmotor kifejlesztése mellett érvel.
Olyan konkrét lekérdezésekkel kapcsolatos problémák kerülnek feltárásra, mint a YouTube-videók letöltése és a reklámblokkoló keresése, valamint a csaló weboldalak és megtévesztő gyakorlatok leleplezése.
A Google keresőmotorjának korlátait, valamint a kisebb keresőmotorok lehetséges előnyeit emeli ki.
A reklámblokkolókkal és a különböző forrásokból származó félretájékoztatással kapcsolatos problémákkal is foglalkoznak, a megbízható információk és az átverésekkel kapcsolatos tudatosság mellett érvelve.
A generatív mesterséges intelligencia, mint például az OpenAI chatbotjai és képszoftverei, kihívást jelentenek a szerzői jogok megsértésével kapcsolatban, mivel képesek a szöveget és a képeket szinte azonos módon reprodukálni.
A generatív mesterséges intelligencia-rendszerek átláthatóságának és tulajdonításának hiánya aggodalmakat vet fel az olyan vállalatok, mint az OpenAI és a Microsoft potenciális jogi problémáival kapcsolatban.
A jövőben a szerzői jogok megsértésének kezeléséhez szükséges lehet a generatív szövegek és képek eredetének nyomon követése egy új architektúrán keresztül.
Ez a cikk a generatív mesterséges intelligencia és a szerzői jogok megsértése körüli vitát vizsgálja, a kulturális kifejezés és a történetmesélés fontosságára, valamint a védjegybitorlással kapcsolatos aggályokra összpontosítva.
A szerzői jognak a kreatív iparra gyakorolt hatásáról különböző nézőpontokat mutat be, egyesek kevésbé szigorú szerzői jogokat támogatnak, mások pedig az alkotók védelmében betöltött szerepét hangsúlyozzák.
A cikk konkrét jogi eseteket, a szerzői jogi törvények javasolt frissítéseit, valamint a szerzői jogi törvények lehetséges hatását tárgyalja az olyan vállalatokra, mint a Microsoft és az OpenAI. Kitér továbbá az adatintegritással és a plágiummal kapcsolatos aggályokra is a generatív mesterséges intelligencia összefüggésében.
Az Amazon több mint 27 000 alkalmazottat bocsátott el, főként a kiskereskedelmi szektorban, hogy csökkentse a működési költségeket.
Sok munkavállaló, különösen a magasabb beosztásban dolgozók, a kompenzációs aggályok miatt akar távozni.
Az Amazon AWS-ére fordított kiadások értéke csökken, mivel az ügyfelek csökkentik a költségeket, és a vállalat lemaradásban van a mesterséges intelligencia terén.
Az Amazon ingyen adja el a magas árrésű szolgáltatásokat, és a következő évben központosítottabb szervezeti struktúrára térhet át.
Az előrejelzések szerint az alkalmazottak csendes elbocsátása miatt 2024-ben nagyobb AWS-kiesés következhet be.
Az elbocsátott alkalmazottak nem kapnak végkielégítést, és a vállalat megpróbálja megtartani a létszámot anélkül, hogy hivatalosan bejelentette volna az elbocsátásokat.
Ez a gyakorlat 2024-ben is folytatódhat, mivel a vállalatok a rövid távú nyereséget helyezik előtérbe.
A vállalati világban - különösen a Szilícium-völgyben - elmozdulás tapasztalható, ahol az alkalmazottakat ma már inkább költségnek tekintik, mint befektetésnek.
Az innovációra gyakorolt hatás megkérdőjeleződik, mivel a munkavállalói gondoskodást előtérbe helyező vállalatokat kevésbé zavarónak tekintik.
Az etikus üzleti gyakorlatok fontosságát és az emberekben rejlő jó és rossz hitét tárgyalják.
Az ugrep fájlminta-kereső a grep parancs robusztus alternatívája, amely hatékony funkciókat és funkcionalitást biztosít.
Az ugrep képes az egymásba ágyazott archívumok keresésére, bináris fájlok hexdumpolására, valamint PDF-ek és más dokumentumtípusok keresésére.
Különböző megfeleltetési módokat, keresési opciókat és kimeneti formázási lehetőségeket kínál, és támogatja a szabványos POSIX ERE minta szintaxist, kiegészítve a Unicode támogatással.
Az ugrep egy parancssori eszköz, amely különböző operációs rendszerekre telepíthető.
A nagyméretű fájlrendszerekben való gyorsabb kereséshez az ugrep-indexer eszköz használható a könyvtárak indexelésére.
A felhasználók megvitatják és összehasonlítják a különböző grep segédprogramokat, különösen az ugrep-et és a ripgrep-et.
A beszélgetés középpontjában az eszközök kompatibilitása, teljesítménye és jellemzői állnak.
A személyes preferenciák fontosságáról is szó esik, amikor ezek közül választunk.
További témák közé tartoznak a regex könyvtárak, a pagerek és az olyan flagek, mint a --word-regexp.
Vita folyik arról, hogy szükség van-e arra, hogy egy új grep eszközről azt állítsuk, hogy erősebb, ultragyorsabb, felhasználóbarátabb és kompatibilisebb, mint a többi.
A "felhasználóbarát" fogalom jelentése a grep kontextusában is szóba kerül.
A szerző szkeptikusan nyilatkozik az alacsony kódú megoldásokról, kiemelve az egyéni funkciók kezelésére való képességükkel és a speciális tehetségekre való támaszkodással kapcsolatos aggályokat.
Az alacsony kódú megoldások lehetséges hátrányaként említik a frissítésekkel kapcsolatos nehézségeket és a mögöttes adatbázisok rendezetlenségét is.
A szerző azt tanácsolja, hogy óvatosan és szkeptikusan közelítsünk ezekhez az eszközökhöz, elismerve, hogy lehetnek előnyeik, de potenciális hátrányaik is.
A vita középpontjában az alacsony kódú fejlesztési eszközökkel kapcsolatos szkepticizmus és korlátok állnak.
A résztvevők olyan kihívásokat emelnek ki, mint a dokumentáció, a tesztelés és a verzióellenőrzés hiánya.
A beszélgetés kitér a low code lehetséges előnyeire és korlátaira is különböző kontextusokban, például a szoftverfejlesztés, az adatprojektek és a weboldalfejlesztés területén.
A szerző azt javasolja, hogy a szülő-gyermek struktúra helyett behúzásokat használjunk a fa-szerű listák megjelenítésére egy felhasználói felületen (UI).
Azzal érvelnek, hogy a fa vizuális megjelenése gyakran fontosabb, mint az elemek közötti tényleges kapcsolat.
A szerző példákat és pszeudokódot ad a technika megvalósításához, de arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a módszer nem minden esetben alkalmazható, és alternatív módszereket javasol a valódi fa szerkezetet igénylő helyzetekre.
A cikk a fák ábrázolásának különböző UI módszereit vizsgálja, beleértve a behúzást is.
Megvitatja a meglévő tudás megtalálásának kihívását a problémamegoldási folyamatokban, és javasolja a ChatGPT használatát az iparági kifejezések azonosítására.
Megemlítik a kerék újbóli feltalálása miatti frusztrációt, a szoftverhibákat és a relációs adatbázisok csökkenő népszerűségét.
Az adatok faként való szervezésének előnyeit és hátrányait, valamint a rekurzív CTE-k SQL-lekérdezésekben való használatát vizsgáljuk.
Szó lesz a kód minőségéért való felelősségről, a DOM-manipulációról, valamint a fa-szerű adatok tárolásának és kezelésének különböző megközelítéseiről.
Bemutatjuk a "hamis fák" koncepcióját és azok felhasználási eseteit, és eltérő véleményeket fogalmazunk meg ezek elégségességéről.
A hierarchikus adatok tárolására alternatív módszereket javasolunk, mint például az MPTT/nested set modell és a linkelt listák.
Hangsúlyozzák az adatok és a séma figyelembevételének fontosságát a tárolási módszer kiválasztásakor.
Néhány hozzászóló szkeptikusan nyilatkozik a behúzás alkalmazásáról egy adatbázisban egy fa szerkezet esetében.
A cikket kritizálják, hogy kattintásszerű és nem mélyreható, a kommentszálat pedig véletlenszerűnek és értelmetlennek nevezik.
A Tether az amerikai szenátusnak írt levelében közzétette a Secret Service-vel és az FBI-jal való együttműködését, bemutatva a biztonságra és a bűnüldöző szervekkel való együttműködésre való összpontosítását.
A vezérigazgató, Paolo Ardoino megemlítette, hogy a Tether segített a 435 millió USDT tokent tartalmazó tárcák befagyasztásában, és folyamatos partnerségben áll az FBI-jal.
A levelek nyilvánosságra hozatalával a Tether hangsúlyozni kívánja elkötelezettségét a stabilcoin stabilitásának és megbízhatóságának megőrzése iránt.
A Tether, egy stabilcoin vállalat, kritikával szembesült a bűnüldöző szervekkel való partnerségével kapcsolatban, mivel a kritikusok szerint ezek a partnerségek inkább a szabályoknak való megfelelésről szólnak, mint valódi együttműködésről.
Aggályok merültek fel a Tether legitimitásával és átláthatóságával kapcsolatban, valamint a pénzmosásban való részvételével kapcsolatos vádak is felmerültek.
A megbeszélés kitér a kriptopénz-iparban alkalmazott törtrészes tartalékolás gyakorlatára, valamint a kínai szabályozásnak az ingatlanokra és a kriptopénz-bányászatra gyakorolt hatására is.
A cikk kiemeli a moreutils nevű, kevésbé ismert parancssori segédprogramokat, köztük az execsnoop, ts, sponge, vidir, vipe és pee eszközöket.
Az Execsnoop lehetővé teszi a programhívások időbélyegekkel történő követését, míg a ts képes az időbélyegeket relatív időpontokká alakítani.
További említett segédprogramok: a sponge a módosítások fájlba mentésére, a vidir fájlok és könyvtárak szerkesztésére, a vipe a csövek közötti kimenet szerkesztésére, a pee pedig adatok több parancsnak való átadására és kimeneteik összegyűjtésére.
A cikk és a hozzászólások a moreutils csomag rejtett funkcióit tárják fel, a fájlkezelési és adatátviteli képességekre összpontosítva.
A beszélgetés a Unix-rendszerekben a parancsok párhuzamosítására szolgáló különböző eszközökkel és parancsokkal foglalkozik, mint például a xargs és a GNU parallel.
Vita folyik a seq parancs hatékonyságáról a shell scriptingben, a résztvevők megvitatják a pro és kontra érveket.
A megbeszélések hangsúlyozzák a viselkedés zászlók vagy környezeti változók segítségével történő meghatározásának fontosságát, és támogatják a moreutils beillesztését a core disztribúciókba.
Az Egyesült Királyságban a fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy a múzeumok nem számíthatnak fel díjat a történelmi műalkotások reprodukálásáért, ha az eredeti mű nem tartozik a szerzői jog hatálya alá.
A múzeumok a szerzői jogokat arra használják, hogy korlátozzák a képek felhasználását, és drága licenceket követelnek meg, de a döntés megerősíti, hogy ez a gyakorlat helytelen.
A döntés értelmében a brit múzeumok weboldalain és katalógusaiban szereplő szerzői jogi szimbólumok nem relevánsak a szerzői jogvédelmen kívüli műalkotások esetében.
A brit fellebbviteli bíróság a szerzői jogra és az alkotói szabadság fontosságára hivatkozva olyan ítéletet hozott, amely korlátozza a múzeumokat abban, hogy műalkotások képeiért reprodukciós díjat számítsanak fel.
Az ítélet hatással van a nyelvi modellekre és a szerzői jogvédett képek művészi átalakításokban való felhasználására, kérdéseket vet fel a kollázsok és szólisták szerzői jogával, a szerzői jogi törvények lehetséges kiskapukkal, az EU adatbázis-irányelvével és a mesterséges intelligencia által generált művészetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban.
A döntés a szerzői jogi törvények szükségességéről, a kulturális műtárgyak értékéről és a szerzői jogi védelem időtartamáról is vitát vált ki.
A Maersk Hangzhou nevű Maersk konténerhajót a Vörös-tengeren átvezető útja során rakéta vette célba a Vörös-tenger déli részén.
A hajó azonnal jelentette az incidenst és segítséget kért, ami a USS Gravely és a USS Laboon reagálásához vezetett.
A USS Gravely sikeresen elfogott és megsemmisített két hajó elleni ballisztikus rakétát, amelyeket Jemenben a Houthik által ellenőrzött területekről lőttek ki, biztosítva a hajó és a legénység biztonságát.
A szöveg a rakétatámadásokról, háborúkról, konfliktusokról, nemzetközi kapcsolatokról, katonai válaszlépésekről, nukleáris fegyverekről és azok következményeiről szóló vitákat és megjegyzéseket tartalmaz.
Az említett országok között szerepel Oroszország, Irán, Észak-Korea, Jemen, Ukrajna és az Egyesült Államok.
A beszélgetések rávilágítanak az e konfliktusokkal kapcsolatos összetett helyzetekre és kihívásokra.
A DRµGS egy olyan tárház, amely a Deep Random Micro-Glitch Sampling (DRµGS) nevű módszert vezeti be, hogy a transzformátor rétegekbe a következtetés során zajt injektáljon, növelve a kimeneti változatosságot, miközben fenntartja a koherenciát.
Az adattár jelenleg támogatja a LLaMA és a mistral modelleket, és négyféle DRµG-re vonatkozóan nyújt implementációkat és kísérleti adatokat: Q, K, V és A.
A DRµGS lehetséges negatív mellékhatásait a tárolóban található "cold_shower" funkcióval kezelik.
A modell különböző rétegeiben bejuttatott zaj hatásainak bemutatására vizualizációk állnak rendelkezésre.
A DRµGS-szel kapcsolatos hozzájárulásokat és kísérleteket bátorítjuk.