A cikk kritikával illeti azokat a könyveket, amelyek azt ígérik, hogy gyorsan megtanítják a programozást, és kiemeli, hogy a szakértővé váláshoz több éves gyakorlásra van szükség.
Hangsúlyozza e könyvek korlátait, és hangsúlyozza az önmagunkkal szembeni kihívások és a visszajelzések fontosságát.
Az összefoglaló kiemeli a gyakorlati tanulás fontosságát, és utal Malcolm Gladwell koncepciójára, miszerint az elsajátításhoz 10 000 óra gyakorlás szükséges. A programozás elsajátításához elengedhetetlen a valódi érdeklődés és az elkötelezettség.
A beszélgetés a programozással kapcsolatos különböző témákat érint, többek között a programozói könyvek karrierre gyakorolt hatását és a technikai könyvekből való tanulás iránti nosztalgiát.
Az olyan mesterséges intelligencia eszközök, mint a ChatGPT használata és a programozási nyelvek tanulásának kihívásai is szóba kerülnek.
A beszélgetés hangsúlyozza a folyamatos tanulás, a gyakorlás, a kísérletezés és a folyamatos fejlesztés fontosságát annak érdekében, hogy képzett programozóvá váljunk.
Az FSRS egy modern, ütemezett ismétlési algoritmus, amely az Anki alapértelmezett algoritmusához képest javítja a memóriamegőrzést és az áttekintés ütemezését.
A "memória háromkomponensű modellje" és a felhasználó felülvizsgálati előzményeinek elemzése alapján kiszámítja az optimális felülvizsgálati időközöket a kártya sikeres felidézésének valószínűsége alapján.
Az FSRS lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kiválasszák az általuk preferált megtartási szintet, kevesebb felülvizsgálatot igényel, mint az Anki alapértelmezett algoritmusa, és hatékonyan működik késleltetett felülvizsgálatokkal. Az FSRS4Anki Helper kiegészítőn keresztül további funkciókat is kínál.
A résztvevők megbeszélést folytatnak arról, hogyan lehet a különböző tantárgyak, például a nyelv és a zene tanulásához a szórendi ismétlési algoritmusokat használni, különösen az Anki alkalmazással.
Stratégiák, tapasztalatok és vélemények kerülnek megosztásra a hatékony tanulókártyák készítésével és a tananyagmegtartás javításával kapcsolatban.
A különböző algoritmusok, például az FSRS és a Supermemo hatékonyságát vizsgálják, egyes résztvevők a kontextust és a változatos expozíciót hangsúlyozzák, míg mások a kártyák formázására és egyszerűsítésére összpontosítanak az optimális megőrzés érdekében.
A beszélgetés során különböző hálózati lehetőségeket vizsgálunk meg, beleértve az USB, Firewire, Thunderbolt, Ethernet és NVMe meghajtókat.
A résztvevők megosztják tapasztalataikat és preferenciáikat, és megvitatják az olyan tényezőket, mint a sebesség, a költségek, az energiafogyasztás és a kompatibilitás.
A beszélgetés hangsúlyozza az egyéni igények és erőforrások figyelembevételének fontosságát a hálózati megoldás kiválasztásakor.
Megjelent az SQLite 3.45, amely javított teljesítményt és csökkentett adatbázisméretet kínál a JSON-intenzív műveletekhez.
A Notion Labs fontolgatja az SQLite használatát a natív alkalmazásokban, valamint a böngészőben és a szerveroldalon való használatát.
A megbeszélések között szerepel az egy-db-per-tenant koncepció, a Turso mint lehetséges megoldás, az SQLite binárisok beszerzése, interaktív kiadási megjegyzések, a fordítói figyelmeztetések javítása, valamint a Postgres és az SQLite összehasonlítása.
A Bluesky bevezette az RSS feedeket, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy hozzáférjenek bármely Bluesky felhasználó RSS feedjéhez, megkönnyítve a felhasználói feedek felfedezését RSS olvasók és böngészőbővítmények segítségével.
Az RSS-feedek csak a nyilvános bejegyzéseket tartalmazzák, és nem tartalmaznak linkeket. A felhasználók visszajelzést adhatnak a Bluesky-nek az RSS-feedek fejlesztése érdekében.
Az Open RSS, amely önkéntes adományokra támaszkodik, szintén biztosítja a Bluesky RSS feedek saját verzióját.
A vita középpontjában a Bluesky, a Twitter potenciális helyettesítője áll, és különböző témákat érint, például az elfogult tartalomajánlásokat, a mesterséges intelligencia szűrők szükségességét és az adatbiztonsági aggályokat.
A felhasználók felfedezik a Bluesky egyedi funkcióit, a pénzügyi fenntarthatóságot, a korlátozott felhasználói elkötelezettséget és az önhitelesítő posztokat is.
A többi beszélgetés a Bluesky meghívórendszeréről, a platform mérgezéséről, más közösségi médiaplatformokkal való összehasonlításról, valamint a felhasználók tapasztalatairól és véleményéről szól. Szó esik még Jack Dorsey részvételéről, az RSS feedek jövőjéről, valamint a Mastodon előnyeiről és hátrányairól. A Bluesky jövőbeli sikere bizonytalan a verseny közepette.
Az onigiri egy hagyományos japán étel, amely egy különböző hozzávalókkal töltött rizsgolyó, és nori (tengeri hínár) köré tekeredik.
A háború utáni Japánban népszerűvé vált, mint szupermarketekben és kisboltokban árult, kényelmes és ismerős élelmiszer.
Az onigiri szorosan kapcsolódik a japán kisboltok történetéhez, ahol a különböző láncok a frissesség, az íz, a változatosság és a csomagolás terén versenyeznek egymással.
A cikk a Japán Kansai és Kantou régiói közötti folyamatos rivalizálást vizsgálja, olyan tényezőket vizsgálva, mint a nyelv, a demográfia és a bevándorlás, amelyek hozzájárulnak ehhez a rivalizáláshoz.
A cikk megvitatja az onigiri trendjeit, beleértve a teljes kiőrlésű rizs növekvő népszerűségét, a tonhal minőségének csökkenését a vegyesboltokban kapható onigirikben, valamint a vegetáriánus változatok elérhetőségét.
A cikk kitér az onigiri különböző országokban fellelhető változataira és a csomagolás felbontásának kihívásaira is.
A cikk kritikával illeti a Scrum bevezetését a szoftverfejlesztésben, és azt javasolja, hogy a csapatok ehelyett határozzák meg saját megközelítésüket.
Rávilágít a Scrum kihívásaira és összetettségére, például a mérőszámokkal való visszaélésre és a csapatokon belüli bizalom szükségességére.
A szerző az együttműködést, a folyamatos fejlesztést és az érdekelt felek bevonását hangsúlyozza a projektmenedzsmentben, mérnöki szolgáltatásokat és coachingot kínál.
A htmx szoftverkönyvtár licencét Zero-Clause BSD-re, egy megengedő nyílt forráskódú licencre cserélték.
Volt egy közösségi média tréfa a Microsoft állítólagos érdeklődésével kapcsolatban a htmx iránt.
Az írás a szoftverprojektek hitelességéről és szakmaiságáról szóló vitákat, valamint a MongoDB mint adatbázis-kezelő rendszer megbízhatóságával kapcsolatos aggályokat vizsgálja. Érinti továbbá a Twitteren folyó humorról és szakmaiságról szóló beszélgetéseket, a nyílt forráskódú licenceket és azok korlátait, a cancel-kultúrát, a Facebookot, az anti-vakuzulárisokat és a politikai diskurzust.
A tároló konfigurációs fájlokat biztosít a Vim modell nélküli szerkesztővé alakításához, megkönnyítve a grafikus szerkesztőkben jártas felhasználók számára a navigációt.
Tartalmazza a szabványos billentyűlekötések, a felső információs sáv, az alsó állapotsor és az alapértelmezett beállítások beállításait.
A konfigurációt a Vim bizonyos platformjain és verzióin teszteltük, és a MIT licenc alatt kerül terjesztésre.
A beszélgetés elsősorban a szövegszerkesztők körül forog, a Vimre és annak funkcióira összpontosítva.
A felhasználók megosztják pozitív tapasztalataikat, és megvitatják a Helix-szerkesztőt, kiemelve annak hasznos funkcióit.
A beszélgetés során összehasonlítják és megvitatják a konzerv és a házi sütőtökpüré használatát a sütőtökös pitében, valamint a sütőtök fogalmát és a különböző tökfajták használatát.
A későbbiekben a Vim, az Emacs és a VSCode közötti különbségeket tárgyaljuk, kitérve a felhasználóbarát használatra, a billentyűzetkötésekre és a korlátozásokra.
Az általános beszélgetés a személyes preferenciákat és a különböző szövegszerkesztők hatékonyságáról és hasznosságáról alkotott eltérő véleményeket tükrözi.
A Fossify egy nyílt forráskódú mobilalkalmazási platform, amely a megszűnt @SimpleMobileTools munkáját kívánja folytatni.
Közösségi támogatású és reklámmentes, és bátorítja a felhasználók hozzájárulásait.
Többféle támogatási lehetőséget kínálnak, beleértve a GitHub szponzorokat, Patreon, PayPal, Liberapay és kriptovaluta adományokat, és értékelik a közösség támogatását.
A Simple Mobile Tools alkalmazást egy adware cég vásárolta fel, ami a FossifyOrg projekt által készített fork fejlesztését eredményezte.
A Fossify projekt célja, hogy az alkalmazások módosított változatait az F-Droidon is kiadja, a Fossify Gallery alkalmazás már elérhető.
A felhasználók nagyra értékelik az alkalmazások nyílt forráskódú és nem kémkedő jellegét, de vannak aggályok a licencelési kérdésekkel és a külső hozzájárulások sorsával kapcsolatban.
A mesterséges intelligencia biztonságával foglalkozó szervezetek a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciamodellek betiltását vagy korlátozását követelik olyan konkrét kritériumok alapján, mint a számítási erőforrások, a paraméterek száma vagy a benchmarkok teljesítménye.
A javasolt tilalmak célja a mesterséges intelligencia biztonságának növelése, de a kritikusok szerint akadályoznák a kutatást és fejlesztést ezen a területen.
A nyílt forráskódú mesterséges intelligencia mozgalomnak javítania kell a koordinációt, és szembe kell szállnia ezekkel a nyílt forráskódú kezdeményezésekkel, hogy megvédje a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia jövőjét.
A szöveg a mesterséges intelligencia (AI) fejlődésével és szabályozásával, valamint az ezzel kapcsolatos különböző aggályokkal foglalkozik.
Vita folyik a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia kriminalizálásáról, a bizonyos képességi szintet meghaladó mesterséges intelligencia betiltásáról és a mesterséges intelligencia biztonsági kockázatainak bizonyítási terheiről.
A vita a mesterséges intelligencia kockázatait és előnyeit, a szuperintelligencia modellezésével kapcsolatos kihívásokat, a politikai folyamatok lehetséges manipulációját és az AGI bizonytalan létezését vizsgálja.
A világ öt legnagyobb milliárdosának vagyona 2020 óta több mint kétszeresére nőtt, miközben a világ népességének legszegényebb 60%-a veszített a pénzéből.
Az Oxfam jelentése rávilágít a vagyoni különbségek szélesedésére, és azt jósolja, hogy a következő évtizedben egy trilliárdos is megjelenhet.
Az öt legnagyobb milliárdos összesített vagyona 464 milliárd dollárral nőtt, míg a legszegényebb 4,77 milliárd ember teljes vagyona 0,2%-kal csökkent.
Az Oxfam a vagyoni egyensúlyhiány kezelésére a 10 millió font feletti vagyonra kivetett 1-2%-os vagyonadót javasolja, amely évente 22 milliárd fontot hozhatna az Egyesült Királyságnak.
Ez a vita a vagyoni egyenlőtlenség több dimenziójára is kiterjed, beleértve a szegények előtt álló kihívásokat és a folyamatos vitát az alapvető szükségletek minden ember számára történő biztosításáról.
A beszélgetés a kapitalizmust és a gazdag elitet is kritizálja, miközben a különböző gazdasági ideológiákat, valamint a szerencse és a kormányzati beavatkozás szerepét vizsgálja a vagyon felhalmozásában.
A szélsőséges vagyonfelhalmozás következményei, az ultragazdagok befolyása és az olyan lehetséges megoldások, mint a vagyonadó, az automatizálás gazdaságra gyakorolt hatása és a "menekülő tőke" fogalma is szóba kerül.
A rendelkezésre bocsátott információk kódrészleteket és a funkciók leírását tartalmazzák, olyan témakörökben, mint a CSS-formázás, a JavaScript-funkciók, a hirdetési konfigurációk, a felhasználói hozzájárulás kezelése és az adatkódolás.
Szóba kerül az Egyesült Királyság postabotránya, amely egy szoftverhiba miatt pénzügyi eltéréseket okozott az alpostamestereknél, ami súlyos következményekhez, jogi csatározásokhoz és emberéletek elvesztéséhez vezetett.
Ez a cikk a szoftverhibák valós eseteit tárgyalja, kiemelve, hogy milyen súlyos következményekkel járhatnak, beleértve a börtönt, a csődöt és még az öngyilkosságot is.
Hangsúlyozza az elszámoltathatóság és a biztosítékok szükségességét a szoftverfejlesztésben, valamint a szoftverhibák hatásának alábecsülését.
A cikk hangsúlyozza a szoftverproblémák korai kezelésének fontosságát, hogy megelőzzük azok súlyos problémává válását, és rávilágít a nem műszaki szakemberek rávezetésének kihívásaira, hogy komolyan vegyék a szoftverminőséget.