A cikk a NASA Artemis-programját kritizálja, mivel az a technológiai fejlődés ellenére bonyolult, költséges és az Apollo-missziókhoz képest nem hatékony.
A legfontosabb kritikák közé tartoznak a Space Launch System (SLS) magas költségei és elavult technológiája, az Orion űrhajó tervezési kihívásai, valamint a Near-Rectilinear Halo Orbit (NRHO) használatának további bonyolultsága és kockázata.
Az embereknek a Holdra való visszatérésének 2026-ra kitűzött ambiciózus ütemtervét irreálisnak tartják, mivel a lehetséges késedelmek és a költségek növekedése miatt az emberes holdraszállás örökös elhalasztását kockáztatják.
A beszélgetés összehasonlítja az Apollo-misszió innovatív megoldásait a holdutazás és a modern űrkutatás kihívásaival, kiemelve a bonyolultságot és a kockázatokat.
Kritika tárgyává teszi a NASA hatékonyságának hiányosságait, bürokratikus gyakorlatát és elavult technológiáját, és szembeállítja ezeket a SpaceX innovatív megközelítéseivel.
A beszélgetés a NASA Artemis programjának politikai és pénzügyi korlátait hangsúlyozza, költséghatékonyabb robotmissziók mellett érvel, valamint az űrkutatás motivációit és előnyeit vizsgálja.
Kris Hansen, a 3M vegyésze 1997-ben felfedezte, hogy a PFOS, egy káros vegyi anyag jelen van az emberi vérben, de a kutatását leállították a felettesei, akik biztosították a biztonságosságáról.
Évtizedekkel később az EPA elrendeli a PFAS vegyi anyagok eltávolítását az ivóvízből, és kiderül, hogy a 3M már az 1970-es évek óta tudott a PFOS toxicitásáról, mégis folytatta a gyártást.
A PFAS-szennyezés kezelésére kötött 12,5 milliárd dolláros megállapodás ellenére a teljes költség és felelősség továbbra is megoldatlan, Hansen pedig most önkéntesként dolgozik a környezetvédelemben.
A 3M vezetői meggyőzték Johnson tudóst, hogy elrejtse a PFOS vegyi anyagokkal kapcsolatos káros eredményeket, ezzel is rávilágítva arra a kultúrára, amely nem engedi, hogy az ilyen aggodalmakkal foglalkozzanak.
A vita kritikával illeti a 3M titkolózását és etikai kérdéseit, független kutatást, szigorúbb szabályozást és a vállalati visszaélések súlyos büntetését szorgalmazva.
A szöveg kiemeli, hogy javítani kell a bejelentők védelmét és rendszerszintű reformokat kell végrehajtani annak érdekében, hogy a vállalatokat és a vezetőket felelősségre lehessen vonni az etikátlan cselekedetekért.
A CHARM művelet autójavítási kézikönyveket kínál különböző járműmárkákhoz, mint például Acura, Audi, BMW, Chevrolet, Ford, Honda, Toyota, Ford, Chevrolet és BMW.
A kezdeményezés célja, hogy a szolgáltatási kézikönyvek könnyen hozzáférhetővé váljanak a nyilvánosság számára.
A CHARM művelet (charm.li) kalóz autójavítási kézikönyveket kínál, elsősorban az ALLDATA-tól, 2013-ig, mivel az újabb kézikönyvek előfizetéses alapúak és nehezebb őket archiválni.
A szolgáltatás Észak-Amerikában elterjedtebb, de bizonyos modellek, különösen a nem amerikai járművek esetében nem terjed ki, és a szerzői jogok megsértése és a hiányos információk miatt kritikával kell szembenéznie.
A modern autók kézikönyvei a részletes hibaelhárítás helyett az alkatrészcserét helyezik előtérbe, ami a speciális felszerelés szükségessége miatt a javítást nagyobb kihívássá teszi az alkalmi szerelők számára.
Az Uber a költséghatékonyság növelése, az architektúra egyszerűsítése és a teljesítmény javítása érdekében több mint egymilliárd főkönyvi adate bejegyzést migrált a DynamoDB-ből az egyedi fejlesztésű LedgerStore-ba (LSG).
A migráció 1,2 PB változhatatlan rekordot és 0,5 PB másodlagos indexet érintett, az adatok teljességét és helyességét a műveletek megszakítása nélkül biztosítva, 99,99%-os pontosságot elérve.
A folyamat az Apache Sparkot használta a nagy adatmennyiségek kezelésére, és olyan kihívásokat, mint a kódhibák és az RPC-időzítések, sebességkorlátozókkal és konzervatív bevezetési stratégiákkal kezelt, így a kétéves migráció leállás nélkül fejeződött be.
Az Uber 1,7 petabájtnyi főkönyvi adatának DynamoDB-ből SQLite-ra történő áttelepítése az SQLite skálázhatósága és nagy írási volumenének korlátai miatt nem kivitelezhető.
A vita kritikával illeti az Uber költségmegtakarítási stratégiáit, megkérdőjelezve az egyedi megoldások megvalósíthatóságát és rejtett költségeit az olyan kereskedelmi felhőszolgáltatásokhoz képest, mint a DynamoDB.
A beszélgetés rávilágít a hatékony adattárolás fontosságára, a vállalati rendszerek áttelepítésének összetettségére, valamint az alapos dokumentáció és a megbízható referenciaértékek szükségességére az ügyfelek vonzása érdekében.
A Hertz egy több mint egy éve tartó "rendszerhiba" miatt tévesen benzint számolt fel az ügyfeleknek az elektromos járművek (EV) bérlésénél, különösen a Tesláknál.
A vállalat kijavította a problémát, és visszatérítést és jóváírást kínál az érintett ügyfeleknek, de az ügyfélszolgálatot kritizálták, hogy nehezen elérhető.
Ezek a számlázási hibák és ügyfélszolgálati kihívások elégedetlenséghez vezettek, és potenciálisan visszatarthatják a Hertztől a jövőbeni EV-bérlést.
A Hertz-et azzal vádolták, hogy a Tesla-bérlőknek benzint számol fel, ami rávilágít az autókölcsönzési iparág megkérdőjelezhető számlázási gyakorlatára, beleértve az olyan szolgáltatások túlzott díjait, mint az EZ Pass, egyértelmű tájékoztatás nélkül.
Az ügyfelek nehézségekbe ütköznek e díjak megtámadásával a zavaros számlák és az apró betűs részek miatt, ami frusztrációhoz és e cégek elkerüléséhez vezet; a problémák közé tartoznak a helytelen díjak, a lassú visszatérítések és a nagy nyomást gyakorló értékesítési taktikák.
A vita hangsúlyozza az erősebb szabályozás és a fogyasztóvédelem szükségességét, javasolva a vállalati visszaélések szigorúbb szankcionálását, a fogyasztóvédelmi törvények szigorítását, valamint a kis értékű követelések bírósági vagy törvényhozási úton történő lehetséges jogorvoslatát.
A szerző megpróbálta túllépni a 3,14 GHz-es túlhajtást egy Raspberry Pi 5-n, de a rendszer 3,3 GHz-en instabilnak bizonyult.
Ennek érdekében a szerző megkerülte a Raspberry Pi firmware által előírt 1V-os korlátot a rendszermemória módosításával és egy olyan szolgáltatás létrehozásával, amely a CPU frekvenciáját és feszültségét kezeli.
A magasabb órajel elérése ellenére a teljesítménynövekedés minimális volt, ami azt sugallja, hogy az erőfeszítés nem éri meg.
Egy jonatron nevű felhasználó 3,14 GHz-re túlhajtott egy Raspberry Pi 5-öt, ezzel túlszárnyalta a Jeff Geerling által felállított korábbi 3,3 GHz-es rekordot.
A megbeszélések kiemelték, hogy a BCM2712 chip optimális alapértelmezett sebessége 2,4 GHz, mivel a magasabb sebességeknél csökken a hozam és megnövekszik az energiafogyasztás.
A beszélgetés során szó esett a hűtési módszerekről, a régebbi CPU-kkal való teljesítmény-összehasonlításról és a hardveres gyorsítás támogatásának hiányáról a Linux mainline kernelben a Raspberry Pi 5 számára.
A szerző kitér arra a paradoxonra, hogy az álláskeresők és a munkáltatók egyaránt küzdenek a megfelelő találatokkal, mivel az álláshirdetések gyakran vagy túl specifikusak, vagy túl tágak.
Kiemelik az álláshirdetési platformok magas költségeit és a rossz jelöltek felvételével járó kockázatokat, különösen a startupok esetében.
A szerző a hatékony megoldásokkal és mások tapasztalataival kapcsolatban keres hozzájárulást, hogy áthidalja az álláshirdetések és a tényleges munkaköri követelmények közötti szakadékot.
A munkaerőpiac olyan paradoxonnal szembesül, hogy az álláskeresők nehezen találnak munkát, a munkáltatók pedig a nem megfelelő álláshirdetések és az irreális elvárások miatt nem találnak megfelelő jelölteket.
A technológiai szektorban a strukturális munkanélküliséget súlyosbítják a készségek és a készségek közötti eltérések és a nem hatékony felvételi gyakorlatok, köztük az algoritmikus szűrők és a nem szabványosított tantervek.
A javasolt megoldások között szerepel az átképzés, az interjúk egyszerűsítése, az alapvető készségekre való összpontosítás és a hálózatépítés javítása, miközben kritikával illeti az IQ-tesztek használatát, az offshoringot, valamint a jobb munkavállalói képzés és megtartási stratégiák szükségességét.
A Codean Labs felfedezte a CVE-2024-4367 biztonsági rést a Mozilla PDF.js programjában, amely lehetővé teszi a JavaScript tetszőleges futtatását rosszindulatú PDF megnyitása esetén, ami jelentős biztonsági kockázatot jelent.
Ez a sebezhetőség minden Firefox-felhasználót érint, és XSS (Cross-Site Scripting) támadásokhoz és potenciális natív kódfuttatáshoz vezethet az Electron alkalmazásokban.
A probléma a PDF.js 4.2.67-es vagy magasabb verzióra való frissítésével, a függőségek ellenőrzésével és a biztonsági beállítások módosításával enyhíthető; a problémát 2024. április 26-án hozták nyilvánosságra a Mozilla számára, a javításokat 2024. május közepén adták ki.
A CVE-2024-4367 egy biztonsági rés a PDF.js-ben, amely tetszőleges JavaScript futtatást tesz lehetővé, ami XSS (Cross-Site Scripting) támadásokhoz vezethet.
A vita hangsúlyozza a webes biztonság összetettségét, különösen az ügyféloldali JavaScript és a nem megbízható bemenetek esetében, és javasolja a PDF-megjelenítők elkülönítését különböző eredetű forrásokon.
A résztvevők megvitatják a PDF.js használatának biztonsági vonatkozásait, különös tekintettel az XSS kockázatokra, és javasolják a PDF.js-t beágyazó alkalmazásokban, például az Electron alkalmazásokban a megbízható tartalombiztonsági irányelvek bevezetését.
A szerző hangsúlyozza, hogy a C programozásban a sebességgel szemben a korrektség, az olvashatóság, az egyszerűség és a karbantarthatóság élvez elsőbbséget, és az optimalizálás előtt a világos és karbantartható kódot támogatja.
A legfontosabb gyakorlatok közé tartozik a modern C szabványok használata (lehetőleg C11), a nem szabványos kiterjesztések elkerülése, a szóközök használata a tabulátorok helyett, a sorok 79 karakter alatt tartása, valamint a következetes amerikai angol nyelv fenntartása a kódban és a dokumentációban.
Az útmutató ellenzi a bonyolult feltételes függvényeket, kapcsoló utasításokat és makrókat, amelyek elfedik a vezérlés áramlását, és javasolja a const használatát a megváltoztathatatlanság érdekében, az előjel nélküli típusok elkerülését, valamint a megváltoztathatatlan adatstruktúrák és a tiszta függvények előnyben részesítését.
A "C stílus: Kedvenc C programozási gyakorlataim" című könyvében a kódolási stílusról kialakult nézeteiket tárgyalja, hangsúlyozva a mechanikus végrehajtást és a valós idejű visszajelzést a jobb kódminőség érdekében.
A legfontosabb témák közé tartozik az olvashatóság és a teljesítmény egyensúlyának megteremtése, az idő előtti optimalizálás elkerülése és a kontextusfüggő döntések meghozatala a beágyazott programozásban.
A beszélgetés kiterjed a kódolási szabványokra, például a 80 karakteres sorhatárra, a tabulátorokra és a szóközökre, valamint a legjobb gyakorlatokra, például a Clang szanálók használatára, a függőségek kezelésére és a változók hatókörének minimalizálására.
Pekka Väänänen cikke a lofibucket.com-on tárgyalja a Revision 2017 demó partin bemutatott 64k-s "Guberniya" intro elkészítését, bevezetést nyújt a demoscene-hez és részletes utószót a projektről.
A projektet egy hatfős csapat fejlesztette C++, OpenGL és különböző renderelési technikák segítségével négy hónap alatt, a "Half-Life 2", az izlandi tájak és a "Koyaanisqatsi" című film hatásaival.
A technikai különlegességek közé tartozik a Visual Studio 2013 használata, egy egyedi billentyűzethorog az élő shader-szerkesztéshez, GNU Rocket fork az animációhoz, raymarching a hg_sdf könyvtárral, és egy egyedi GPU-alapú diszkrét Fourier-transzformáció az időnyújtás hanghoz.
A vita középpontjában a 64k-s intrók állnak, a digitális művészet egy 64 kilobájtos fájlméretre korlátozott formája, amely a technikai magyarázatok helyett a kreatív folyamatra helyezi a hangsúlyt.
A résztvevők megjegyezték, hogy a demoscene közösségben a 64 kaliberű intrókhoz szükséges jelentős erőfeszítések miatt a kisebb intrók (4k/1k) irányába történt elmozdulás, és azt javasolják, hogy az alkotási folyamatot rögzítsék vagy élőben közvetítsék, hogy megörökítsék a kreatív utat.
A beszélgetés rávilágít a változó elvárásokra és a továbbfejlesztett eszközökre, amelyek egyre nagyobb követelményeket támasztanak a kiváló minőségű 64k-s intrók előállításával szemben.
A "Policy Reflections on our Responsible Scaling Policy" (Szakpolitikai megfontolások a felelősségteljes méretezési politikáról) című bejegyzés részletesen ismerteti a felelősségteljes méretezési politika (RSP) kidolgozását a biztonsági hibák és a fejlett modellekkel való visszaélés megelőzése érdekében, hangsúlyozva a robusztus biztonsági szabványokat és az iteratív szakpolitikai kiterjesztést.
A legfontosabb kötelezettségvállalások közé tartozik a "Red Line Capabilities" azonosítása és tesztelése, a szigorú biztonságot szolgáló ASL-3 szabvány végrehajtása, valamint egy interdiszciplináris csoport létrehozása az olyan területek gyakorlatainak integrálása érdekében, mint a nukleáris biztonság és a kiberbiztonság.
A szervezet célja, hogy elősegítse az iparági együttműködést és tájékoztassa a kormányzatot a kockázatkezelési keretrendszerekkel kapcsolatos erőfeszítéseiről, és a tervek szerint ezeket a szöuli AI-csúcstalálkozón is megvitatja.
Az Anthropic "Felelősségteljes méretezési politikája" célja, hogy a jövőbeni kockázatok és a szigorú korlátozási intézkedések hangsúlyozásával kezelje a magas kockázatú mesterséges intelligencia képességeket, például a biofegyvereket és a kiberbiztonsági fenyegetéseket.
A kritikusok szerint a politika túlságosan engedékeny és alapvető, szigorúbb szabványokat, nagyobb mesterséges intelligencia-autonómiát, valamint az innováció és a biztonság közötti egyensúlyt követelnek.
A vita rávilágít a mesterséges intelligencia biztonságával, átláthatóságával és etikai vonatkozásaival kapcsolatos eltérő nézetekre: egyesek a felelős fejlesztést és a közvélemény megértését hangsúlyozzák, míg mások szerint a mesterséges intelligencia kockázatait marketing vagy szabályozási célokból eltúlozzák.
A generatív művészet magában foglalja a műalkotások autonóm folyamatok révén történő létrehozását, olyan elemek felhasználásával, mint a véletlenszerűség, a szabályok és a természetes rendszerek, a PRNG-kkel, amelyek a természeti jelenségekből származó változékonyságot és valódi véletlenszerűséget vezetnek be.
A szöveg kiemeli az olyan úttörőket, mint Vera Molnar, és olyan példákat említve, mint Sol LeWitt instrukciói és Conway Game of Life című műve, megvizsgálja a procedurális generálást, a szabályalapú művészetet és az emergens viselkedést.
Az adatvezérelt és mesterséges intelligencia alapú művészet példáival a művész és a gép közötti kontroll egyensúlyát hangsúlyozza, és a cikk további kutatásra és innovációra ösztönöz a generatív művészet fejlődő területén.
A generatív művészetről szóló vita különböző eszközöket, történelmi kontextusokat és kódolási nyelveket, például a Swiftet és a JavaScriptet vizsgálja, kiemelve olyan platformokat, mint a Context Free Art és az AARON.
A szerzők megvitatják a generatív művészet NFT-ken keresztül történő pénzzé tételét, a művészi élvezet és a kereskedelmi életképesség egyensúlyát, és megvitatják a véletlenszerűség és az algoritmusok szerepét a művészeti alkotásban.
A beszélgetés kitér a mesterséges intelligencia hagyományos művészeti területekre gyakorolt hatására, a nyílt forráskódú megoldások lehetőségeire, valamint az emberi kapcsolat és a narratíva szükségességére a generatív kimenetekben.
A GitHub "dheera/scripts" tárolójában található egy "ffmpeg-english" nevű szkript 50 sornyi kóddal.
Az adattár 8 elágazást és 45 csillagot gyűjtött össze, ami mérsékelt közösségi érdeklődést és elkötelezettséget jelez.
Olyan átfogó funkciókat tartalmaz, mint a problémák, pull-kérelmek, akciók, projektek és egy wiki, valamint a legfrissebb commit-előzmények és fájl-metaadatok.
A GitHubon folyó vita a képek másodpercenkénti rögzítésére összpontosít a /dev/video0-ról az ffmpeg használatával, a felhasználók pedig alternatívákat javasolnak, mint például a GitHub Copilot CLI, és biztonsági aggályokat fejeznek ki az AI által generált parancsokkal kapcsolatban.
A felhasználók olyan eszközöket ajánlanak, mint az aichat és a subprocess.Popen a biztonságosabb végrehajtás érdekében, és megvitatják a kényelem és a biztonság közötti egyensúlyt az AI parancsgenerálásában.
A beszélgetés rávilágít a parancsok megértésének és ellenőrzésének fontosságára, legyen szó akár mesterséges intelligencia által generált, akár ember által írt parancsokról, és megvitatja a mesterséges intelligencia integrálását a parancssori interfészekbe olyan óvintézkedésekkel, mint a Docker-konténerek és a felhasználói megerősítések.
A cikk egy egyszerűsített módszert mutat be a szöveges fényképek perspektivikus torzulásainak transzformált ellipszisek segítségével történő korrekciójára, amelyet Carlos Merino-Gracia és társai komplex módszere inspirált.
A megközelítés a betűk izolálásához küszöbértékelést és összefüggő komponensek címkézését alkalmazza, majd homográfiák (egy 8 paraméteres mátrix) segítségével úgy állítja be a képet, hogy a betűalakok egységes területeket kapjanak.
A módszer, amely magában foglalja a perspektíva, a forgatás és a ferde transzformációkat, hatékony, és a kód elérhető a GitHubon, bár nem a legmodernebb.
A cikk egy olyan módszert tárgyal, amely lineáris algebra, mátrixszorzás és a Hough-transzformáció segítségével korrigálja a szövegek perspektivikus torzulását.
Ez a technika nem igényli a szó- vagy oldalhatárok azonosítását, amit egyesek bonyolultnak találnak, de potenciálisan hasznos lehet különböző forgatókönyvekben.
A beszélgetés során szó esik a módszer összetettségéről, hatékonyságáról és a szöveghelyesbítés alternatíváiról, különösen a képek esetében.